Századok – 1975

Tanulmányok - Székely György: Posztófajták a német és nyugati szláv területekről a középkori Magyarországon 765/V–VI

I'OSZTÖFAJTAK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON 789 nevű kereskedők hozták a boroszlói posztót; máskor boroszlói kereskedők hoztak be sziléziai posztófajtákat. Az áru eljutott a távoli Erdély piacaira. 1542-ben szerepel ott Boroszló áruja. Brassóban 1529 és 1556 között említik a források. A század derekán az erdélyi posztónyirők Boroszló árujával is foglalatoskodtak. A brassói posztócéh 1576. évi leltárában a behozott szövetek közt csupán 1 boroszlói posztóvég szerénykedik. Ettől kezdve 1581-ig szintén szerepel Brassóban. A XVI. századi kolozsvári jogi iratokban is említik Boroszló áruját. Ezt érthetővé teszi a Kolozsvárra irányuló néhány forgalmi tétel: az 1590-es években Krakkóból oda vitt áru 15.5%-a eredt Boroszlóból. Az 1599. évi harmincadlajstrom tanúsága szerint Erdély kincses városába kb. 19 000 méter boroszlói posztó került. A forgalom ráadásul tartós maradt: Kolozsvár 1611 és 1631 évek közötti importja Krakkóból boroszlói árut is magába foglalt. Ez az árufajta a XVII. századi Erdélyben kapható volt.42 Nem megoldott a Sybenlinder János 1436. évi harmincadjegyzékében, a cseh, morva és sziléziai posztók sorának végén szereplő és csaknem legkisebbre értékelt posztó: Luthschawer vagy Lütschawer. Sem morva, sem sziléziai megfelelő helynevet nem leltem, Lőcsét (Leutschau) viszont kizárja a lehetőségek közül, hogy csak külföldi posztó jöhet számításba. Erre is a további kutatás figyelmét kell felhívni.4

3 A görlitzi posztó terjedését mutatja 1266 táján felbukkanása a boroszlói vámtarifában: de Görlitz, 1426-ban leipzigi kereskedők szállítottak görlitzi posztót 1600 forint értékben egy boroszlói kereskedőnek, 1440-ben említik ezt az árut Boroszlóban. A görlitzi posztógyártás specializált termelésének piaci realizálása a város — Felsőlausitz fővárosa — XV. századi csaknem független helyzetével, a felsőlausitzi hat város szövetségének vezetésével, rablólovagok elleni harcával nem kevésbé összefüggött. Ezeket a tényezőket persze szem elől téveszti olykor a magyar gazdaságtörténetírás, amikor a várost Sziléziába lokalizálja. Okleveles anyagában gyakran esik szó posztóról, takácsokról, posztógyártókról, posztós legények mestereik elleni küzdelméről a XV. században. Kihasználta a csüllengre — a fő posztófestőanyagra — fennálló árumegállító jogát. További piacként Lengyelország, Csehország, Magyarország, Erdély jött számításba. A Magyarországra szállított XV. századi közönségesebb posztók között számontartja történeti irodalmunk Görlitz áruját. Ilyen kereskedelemmel függhet össze, hogy Görlitz város fillérje előkerült Visegrádról Zsigmond korából. Bártfára 1438-ban krakkói kereskedők vittek be 178 vég görlitzi posztót: Gorlicer, das tuch. Ugyanabban az évben boroszlói kereskedőtársaság Budára vitt nagyobb mennyiségű posztót, amiből 102 görlitzit egy Ort híján 4 forintonként (illetve 3 és % — 4 aranyforintonként) adott el, ezt a végenkénti árat nagybani eladás esetére alakíthatták ki. 1457/58 évben a pozsonyi harmincadkönyvben szerepel a görlitzi posztó, tarifája végenként % forint: tuch gor-42

Walter Kuhn: op. cit. 159; Belényesy Márta—Kumorovicz L. Bernát —M. Kállai Erzsébet : i. m. Fase. I. 134; E. Vass : op. cit.. 9, 11 — 12; Fekete Lajos— Káldy-Nagy Gyula: i. m. 672, 676 — 677; Fekete Lajos—Nagy Lajos : i. m. 377; Kerekes György (közlése): i. m. 72 — 73; Szabó T. Attila: Egy 1699. évi kolozsvári harmincadjegyzék szótörténeti adalékai (Magyar Nyelv, 1971). 231; S. Goldenberg: Comertul, productia si consumul. 883 — 886, 888, 891, 894; Endrei Walter : i. m. 789-790; Samuil Goldenberg: Kolozsvár kereskedelme. 301; ifj. Kemény Lajos: Kassa város régi számadáskönyvei 1431 — 1633 (Kassa, 1892). 18. — Fekete Lajos professzor 1966. december 18-i levelében felhívta figyelmemet a török vámnaplókban és kánunokban emlegetett boroszlói posztóra. 43

Kováts Ferenc: i. m. 211; Vármúzeum, Mályusz-féle nagyméretű regeszták, kézirat 103. sz.