Századok – 1975

Tanulmányok - Székely György: Posztófajták a német és nyugati szláv területekről a középkori Magyarországon 765/V–VI

782 SZÉKELY GYÖllGY ugyanabban a században ennek áruját emlegetik. A keleteurópai metropolis -éppoly bizonytalanul dokumentált tehát, mint a sziléziai város.2

5 A Budai Jogkönyvben (Ofner Stadtrecht) a 424. pont német és morva posztók közé helyezve szerepeltet egy nehezen lokalizálható nevet: Werderyn, •amit werdinek értelmeztek. Az 1436. évi Sybenlinder-féle jegyzékben említik újra: pannis Werder, itt pedig cseh és német posztók között kapott helyet. A pozsonyi vámsorompónál 1457/58-ban több szállítmányban szerepel: az esztergomi Farkas György 1 tuch werdar-t hozott és ugyancsak hoztak werdi posztónak értelmezett árut Gailsam Albert társasága, Wintperger Ulrich kalmár (11 tuch gering werdar). A 'gering' jelzőt régi gazdaságtörténetírásunk külön posztófajtának minősítette, pedig inkább az adott 'werdar' posztó minőségét jelentette: vékony ill. keskeny. De mire vonatkozik ez a helymegjelölés? A forrásközlők elkerülték, milyen Werdre gondoltak és kétségtelennek sem mondható az értelmezés, mert Werdent is vehetünk a szó tövének. Werden a Rajnától keletre, Kölntől északra a XII. század végén — XIII. század első felében bontakozott ki városi szinten; a posztógyártás történetében azonban nem jutott nagyobb szerephez. 'Werd' szép számmal fordul elő a középkori Németországban, van a Rajna táján (Kaiserswerd), bajor földön (Donauwerd— Donauwörth), amely fontos átkelőhely és Nürnberg felől is útcsomópont — egyben gyapjúszövése ismert. De itt meg az összetett helynév (1643: Thonauwerth) nem szerepel posztónevünkben. De különösen számításba jöhet 'Werd', Nürnberg elővárosa. Ez a Wöhrd a XIV. században a város közeli szomszédja mint külön falu, amelyet a tanács 1427-ben szerzett meg, de még a XV. század második felében sem szakadt el a sertéstenyésztéstől. Mint előváros a XVI. század közepén kb. 800 tűzhelyet tett ki. Nürnbergnek a XVII. században is 25 Manfred Straube: op. cit. 185; Josef Pelikán: op. oit. 69, 87 — 88; Alfred Hoffmann: Wirtschaftsgeschichte des Landes Oberösterreich. В. I. (Linz, 1952). 73; Konrad Weiß : Geschichte der Stadt Nürnberg bis zum Uebergang der Reichsstadt an das Königreich Bayern im Jahre 1806 (2Nürnberg, 1928). 25, 39; Szűcs Jenő : i. m. 22, 184; Lederer Emma: A középkori pénzüzletek története Magyarországon (1000—1458) (Bp., 1932). 122. о., 21. és 23. számú kivonat; itt köszönöm meg Helmut Frhr. Haller von Hallerstein 1966. október 23-i levelében kifejezett véleményét az 1413/4. évi pozsonyi ügyletekről; Wolfgang v. Stromer : op. cit. 790; Kubinyi András : A XV—XVI. századi magyar városi fejlődés kérdéseihez (Századok. 1965). 515; Kováts Ferenc: i. m. 102, 173; Rechnungen aus dem Archiv der Stadt Hermannstadt und der sächsischen Nation I. 243, 277, 286, 296-298, 440, 466, 473; S. Goldenberg: Comertul, productia si consumul... 883 — 885, 888, 891, 894; Samuil Goldenberg: Kolozsvár kereskedelme. 301; Hermann Oesterley : op. cit. 405; Iványi Béla: A Kanizsayak fizetési lajstroma, 1503 — 4-ből (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1905) 30; Iványi Béla: i. m. II. k. 3587, 4145. sz.; Szamota István—Zolnai Gyula: i. m. 395, 595, 819. hasáb; Pach Zsigmond Pál: i. m. 27, 30; Josef Macürek—MiloS RejnuS : op. cit. 71 — 73; Gsefkó Gyula: i. m. 309; Belényesy Márta— Kumorovicz L. Bernát—M. Kállai Erzsébet: i. m. Fase. I. (Bp. 1959). 88, 127, 134, 179 — 180, 210, 263 ós Fase, II. 97, 133-141, 143, 145-146, 151 — 160, 166, 169 — 172; Endrei Walter: Az angol karasia Magyarországon (Századok, 1974) 787 — 790, 792; Takáts Sándor: i. m. 109; Alsó-Lindva város rendtartása és árszabása 1558-ból (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1899). 136; Rúzsás Lajos: Városi fejlődós a Dunántúlon a XVI—XVII. században (Különnyomat Szigetvári Emlékkönyv 1566 — 1966. Bp. 1966). 13; E. Vass: Türkische Beiträge zur Handelsgeschichte der Stadt Vác (Waitzen) aus dem 16. Jahrhundert (Separatum Acta Orient. Hung. Tomas XXIV. Fase. 1. Bp. 1971). 9, 11 — 12, 21, 26-27; Fekete Lajos—Káldy-Nagy Gyula: Budai török számadáskönyvek 1550—1580 (Bp. 1962). 572, 576-577; Lajos Huszár: Merchant's seals of the 16th and 17th centuries (Folia Archaeologica XIII. Bp . 1961). 192; Ludwig Beutin : Von 3 Ballen zum Weltmarkt. 62; Kerekes György (közlése): Kalmár Gergely deák regestumja kereskedéséről 1574 — 82 (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1903). 72.