Századok – 1975

Krónika - A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1971–1974-ben történelemből megvédett doktori disszertációk (Menyhárt Lajos) 757/III–IV

758 KBÓNIKA I. Papp László: Bibliográfiai bevezető. Történelem (1971), 432 1. Egyetemi hallgatók és középiskolai tanárok számára egyaránt hasznos és szükséges válogatott bibliográfia. Bevezetője a bibliográfia mint tudományág elméleti kérdéseivel, helyzetével foglalkozik. Jellegének megfelelően az alapvető bibliográfiai adatokon túl az egységes és célszerű szempontok szerint kiválogatott, tudományos igénnyel rendszerezett címszavak alatt tömör, szakszerű annotációt találunk. Szirmai Krisztina: Az aquincumi szobrászat vallástörténeti értékelése (1972), 96 1. és képmelléklet Az i. sz. I—IV. századának legfrissebben feltárt aquincumi leletanyagát is beépítette dolgozatába a szerző. A Pannónia kutatás egyik legfontosabb területének emlékeit rendszerezve többet nyújt a disszertáció, mint amennyit a cim jelez. Magának a több mint 300 leletnek a rendszerezése, bemutatása, leírása is sok újat ad, a vallás- és kultúrtörténeti megállapítások, a társadaiomtörténeti következtetések pedig tovább növelik az igényes munka értékét. Áttekinthető, jól tagolt, meggyőző képet nyújt Aquincum sokféle hatást mutató vallási, kulturális életéről, s egyben a-római császárkor társadalmi, politikai viszonyait is erzékelteti. Borsi Emiiné: A népfelszabadító háború népidemokratikus forradalommá fejlődése Jugoszláviában (1972), 124 1. A magyar népidemokratikus forradalom nemzetközi feltételeinek, korunk egyik, elméleti szempontból is igen fontos történelmi átalakulásának a bemutatására tesz kísérletet a dolgozat. Szűk s egyoldalú forrásanyag alapján ad vázlatos áttekintést Jugoszlávia két világháború közötti politikai viszonyairól, az antifasiszta népi háború kibontakozásáról. A téma kifejtése során a politikai eseményekre koncentrál. A nemzetközi helyzet, a népi háború osztálytényezői homályban maradtak, s hiányoznak az elméleti következtetések. Lagzi István : A magyarországi lengyel emigráció néhány kérdése a második világháború idején (1972), 241 1. Úttörő jellegű vállalkozás a disszertáció, mert a probléma fellelhető forrásainak összegyűjtésével, a hazai ós lengyel irodalmi anyag felhasználásával először tesz kísérletet az érdeklődésre számot tartó téma feldolgozására. A két világháború közötti lengyel— magyar kapcsolatok áttekintése után részletesen tárgyalja a magyarországi lengyel emigráció létrejöttét, összetételét, jogi helyzetüket, a magyar szervekkel és a lakossággal kiépített kapcsolatukat, ennek változásait, mintegy feltérképezve a lengyel menekülttáborokat. Növeli a dolgozat értékét, hogy a második világháború alatti magyar külpolitika változásaiba is beilleszti a kérdést és a lengyel menekülteknek az ellenállási mozgalomban való részvételét is bemutatja. Külön foglalkozik a Magyarországról nagy számban „tovább-menekített" lengyelek kérdésével. II. Bársony István: A zsellér a XVI—XVIII. századi magyar társadalomban (1973), 186 1. A disszertáció a feudális kor jobbágyosztálya egészén belül a zsellérségnek, ennek a létszámában és arányaiban egyaránt folyton gyarapodó társadalmi rétegnek a helyzetét mutatja be. A téma feldolgozását megnehezítette, hogy csupán szórványos és gyér irodalma, ill. forrásanyaga van. A forráspublikációk mellett kiadatlan levéltári anyagok elemzésével tesz a szerző kísérletet a zsellérállapot jellemző vonásainak megrajzolására, a zsellérség számarányának és belső struktúrájának megállapítására. A megelőző szakirodalom eredményeit jól foglalja össze, saját kutatási eredményeit mértéktartó módon tolmácsolja. Hőgye István: Mezőgazdasági munkabérek a Hegyalján a XVII—XVIII. században (1974), 97 1. Az értekezés egy sajátos növénykultúrájú gazdasági táj, a Hegyalja bérviszonyainak alakulását követi nyomon. A szőlőművelés túlsúlyával függ össze, hogy a robotmunka alig jellemző a vidékre, s így a bérmunka alkalmazása már a tárgyalt korszakban is eléggé elterjedt. Ez viszont lehetővé teszi egy jelentős társadalmi csoport, a szőlő-napszá-