Századok – 1975

Krónika - A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1971–1974-ben történelemből megvédett doktori disszertációk (Menyhárt Lajos) 757/III–IV

KRÓNIKA 759 mosok életkörülményeinek, kereseti lehetőségeinek a megismerését. Bár adatsorai nem folyamatosak, igen sokrétűek, a disszertáció következtetései összhangban állnak a Hegyalja-kutatás más eredményeivel. Tóth Béla: Békéscsaba az újjátelepítési években 1715—1721. (1972), 128 1. A kutatókat régen foglalkoztató, s így sok vonatkozásban feldolgozott problémához újabb levéltári források, összeírások és anyakönyvek adataival nyújt kiegészítést a nem eléggé szakszerűen megírt dolgozat. Az országos telepítési mozgalom keretében, a földesúri és a paraszti érdekek különbözőségét láttatva, a népesedési viszonyok fejlődését, a gazdálkodási feltételek változásait, a társadalmi és etnikai tagozódást is bemutatja a szerző. Ш. A. Hársfalvi Péter: Törekvések a parasztbirtok védelmére a dualizmus korában (1974), 84 1. A széleskörű, de célszerűen szelektált forrásanyag feldolgozásával készült színvonalas értekezés gazdaság- ós társadalomtörténeti szempontból, valamint a magyar politikai gondolkodás fejlődése tekintetében egyaránt meggyőző, újszerű képet ad. Az egyik legfontosabb XIX. századi társadalmi-politikai probléma, az agrárkérdés fókuszában álló parasztkérdés történetét kíséri végig; a reformkori országgyűléseken kifejtett álláspontoktól a századvégi konzervatív agrárius nézetekig fogva át a magyar uralkodó osztályok törekvéseit. Ezek közül emeli ki a birtokminimum-törvény megalkotásáért folytatott több évtizedes politikai küzdelmeket, amelyeket nemcsak leír, hanem a tényleges fejlődés lehetőségeivel, más megoldási módozatokkal összevetve analizál. (Az értekezés gerincét képező rész már korábban megjelent ,,A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában" c. Szabó István szerkesztette tanulmánykötetben. Bp. 1965. II. к. 146—183. 1.) Veliky János: A politikai vezető réteg szerkezetváltozása a dualizmus korában (1972), 182 1. Az alapos, színvonalas, elmélyült munkát tükröző disszertáció első része a vonatkozó szakirodalom és más könyvészeti források alapján sokoldalú áttekintést nyújt a dualizmus időszakának magyar politikai vezető rétegéről. A dolgozat nagyobbik, anyagában is újat adó része a hajdúvárosok politikai vezető rétegének elemzése, nagy mennyiségű, újonnan feltárt és korszerűen vizsgált levéltári anyag alapján. Figyelemre méltó eredménye annak bemutatása, mennyire mozdulatlan volt ez a réteg, s hogyan élt tovább a kapitalizmus kibontakozásának korszakában is. A századforduló körül azonban már változások is mutatkoztak. A virilista jegyzékek ós más források bevonásával nyújt bepillantást a dolgozat a helyi vezető réteg összefonódottságába, megmutatja hatalmi eszközeit, politikai és szellemi befolyásának érvényesülését. Balogh György : A jobbágyság személyes katonai terhei a XIX. század első felében, különös tekintettel Heves megyére (1972), 170 1. A paraszti terheknek erre a formájára s társadalmi következményeire eddig kevés figyelmet fordított a történetírás. A dolgozat bevezető része az Európában, közelebbről a Habsburg-birodalomban alkalmazott hadkiegészítési rendszer változásait kíséri figyelemmel. A rendi országgyűléseken kifejtett vélemények alapján politikai jelentőségét is érzékelteti, a reformkor törekvései közé illesztve. Az alapos irodalmi tájékozottságot, elmélyült levéltári munkát tükröző általános áttekintés után Heves megye adatait elemezve ábrázolja a katonaállítás gyakorlatát, az alkalmazott módszereket, a katonáskodó jobbágyok helyzetét és a leszereltek életkörülményeit. Vizsgálódásai kiterjednek a paraszti ellenállás kérdésére is, összekapcsolva a katonát állítók vagyoni rétegződésével Bárányi Béla: Gondolatok az uralkodó elit kérdéséről, valamint egy helyi elit történetéről, a debreceni virilizmus kapcsán. 1870—1930 (1972), 176 1. Szociológiai plaszticitásra törekvő társadalomrajz az értekezés. Egy társadalmi réteg jellemzőit és a struktúrában elfoglalt helyét az alapvető paraméterek mellett ún. másodlagos tényezők (életmód, műveltségi szint stb.) bekapcsolásával rajzolja meg. Alapos levéltári munka, metodikai újszerűségre törekvés biztosítja, hogy egyetlen, sajátosan debreceni réteg vizsgálatán keresztül a város egész társadalmi miliőjébe bepillanthassunk, a korszak magyar társadalmi viszonyait is szem előtt tartva.