Századok – 1975

Krónika - Az ellenállási mozgalom történetének kutatására kiírt pályázat eredményei 749/III–IV

752 KBÓNIKA A Bíráló Bizottság a végső értékelést a lektori vélemények, a Pályázati Bizottság tagjainak véleménye, megjelent munkák esetében az általunk felkórt lektorok észrevételein kívül a kiadóktól kölcsönkért hivatalos szaklektori jelentések felhasználásával, kollektív munkával alakította ki. A pályaművek rangsorolásánál a következő szempontokat vette figyelembe : Bár a pályázati felhívás szerint „pályázni lehet minden, a pályázat kiírása után megjelent, vagy kiadatlan" feldolgozással és visszaemlékezéssel, a Bíráló Bizottság tagjai arra az álláspontra helyezkedtek, hogy о kiadatlan pályaműveket — amennyiben magas színvonalúak —, előnyben részesíti a kiadott munkákkal szemben. Aki a kiadói munkában járatos, tudja, hogy a kiadókhoz benyújtott kéziratok szaklektorálás, kiadói szerkesztés és stílusjavítás után látnak napvilágot; ezt a segítséget azok a pályázók nem kaphatták meg, akik a pályázatra kiadatlan kéziratot nyújtottak be. A pályaművek elbírálásában mégis nehézséget okozott az a tény, hogy hivatásos szaktörténészek munkáit kellett a történetírás módszertanában járatlan, nem szakmabeli pályázók által készített kéziratokkal összevetni. A Bíráló Bizottság vitáiban az a vélemény kerekedett felül, hogy a pályaművek rangsorolásában és a pályadíjak odaítélésében ez a szempont nem lehet mérvadó, tekintettel arra, hogy a Pályázati felhívás a pályadíjak kiírásakor nem tett különbséget a pályaművek szerzői között és minden pályázótól „új tudományos eredményeket felmutató" kéziratot igényelt. A Bíráló Bizottság ugyanakkor javaslatot fog tenni a Történelmi Társulat elnökségének, hogy a jövőben erre a problémára a pályázatok kiírásakor legyen tekintettel. IV. Az előbbiekben ismertetettek alapján a Bíráló Bizottság a következőképpen döntött a pályadíjak odaítélésének ügyében: Feldolgozások kategóriájában: I. díj: A Bíráló Bizottság egységesen úgy határozott, hogy az első dijat nem adja ki. Megvizsgálta a kiadott és nyomtatásban megjelent pályaművek kéziratának első változatát is,— a róluk készült szaklektori vélemények alapján — és megállapította, hogy színvonal tekintetében, eredeti változatban ezek nem voltak jobbak, mint a most, kéziratos formában benyújtott és II. díjra ajánlható pályaművek. Miután azonban több, hasonló értékű dolgozat érkezett be, a Bíráló Bizottság úgy döntött, hogy a feldolgozások kategóriájában a Pályázati felhívásban megjelölt 2 darab II. díj helyett három; a 4 darab III. díj helyett pedig öt arra érdemes pályaművet javasol díjazásra. II. díj: (8000,—Ft) (3 db) 1.Godó Agnes: „Magyarok részvétele a jugoszláv népfelszabadító háborúban" című könyvét nyújtotta be, amely a pályázat kiírása után, 1972 őszén jelent meg a Zrínyi Katonai Kiadónál. A könyv tapasztalt hadtörténész szakember munkája. Gazdag levéltári forrásra és visszaemlékezésre támaszkodva tárja fel a szerző a magyar—jugoszláv internacionalista kapcsolatokat a jugoszláviai antifasiszta ellenállási mozgalomban. A könyvnek különösen érdekes részei a Szerémségben megalakult magyar zászlóaljhoz csatlakozó budapesti ifjúmunkások történetéről, és a bori haláltáborból szabadult magyar munkaszolgálatosok tevékenységéről szóló fejezetek. Tudományos szempontból legértékesebb azonban a Petőfi Sándor népfelszabadító rohamdandár történetét tárgyaló fejezet, valamint a háború utolsó heteiben, a szlovén partizánokkal együtt harcoló honvédekről szóló részek, amelyek új tényekkel, összefüggésekkel gyarapítják eddigi ismereteinket. A szakszerű jegyzetapparátussal és fotódokumentációval ellátott könyvet a Bíráló Bizottság 8000.— Ft-os II. díjjal jutalmazza. 2. Az „Anabázis 1945" jeligével beérkezett „Magyar honvédek a délcsehországi ellenállásban 1946 tavaszán" című 287 gépelt oldal terjedelmű pályamű (szerzője Pozsonyi Tivadar) tudományos igényű munka, amely olvasmányosan, érdekfeszítően beszéli el a cseh hazafiak ellenállási csoportjával érintkezésbe lépő 1. hegyivadász zászlóalj harcait a visszavonuló német fasiszták ellen. A pályamű nagy erénye, hogy érdekfeszítő és őszinte lélektani elemzését nyújtja a zászlóalj tisztjei és katonái gondolkodásában végbement folyamatnak, megrajzolja a magatartásuk megváltozását motiváló eseményeket, tényezőket. A szerző szemléletesen