Századok – 1975

Krónika - Az ellenállási mozgalom történetének kutatására kiírt pályázat eredményei 749/III–IV

KRÓNIKA 753 mutatja be azt is, hogy a felszabadító szovjet csapatok hogyan méltányolták a zászlóalj tevékenységét. A pályamű azonban nem fejeződik be a történeti események ismertetésével. A szerző az események színhelyét később ismét bejárja és bizonyítja, hogy a cseh nép nem feledkezett meg azokról a magyarokról, akik velük együtt küzdöttek a fasizmus ellen, a lakosság ma is őrzi azoknak a-magyaroknak az emlékét, akik közül sokan életüket áldozták a közös ellenség ellen vívott élethalálharcban. így válik az egyébként szakszerű mű őszintén átélt, jelentős nevelőerejű alkotássá. A Bíráló Bizottság a kézirat kiadását ajánlja a Zrínyi, vagy a Kossuth Kiadónak. 3. Gazai József : „Elfelejtett zászlóalj" e. kéziratos pályaműve a Görgey-zászlóaljnak állít emléket. A terjedelmes munka foglalkozik olyan kérdésekkel is, amelyek csak közvetett formában tartoztak a Görgey-zászlóalj történetéhez. Bevezetőben áttekintést ad a haladó magyar ifjúság 1944-es szervezkedéséről, tisztázza Mikó Zoltán százados sokáig vitatott tevékenységét, szerepét a Görgey-zászlóalj és más ellenállási csoportok létrehozásában es támogatásában, értékes adatokat nyújt a Bimbó utcai partizántanyáról is. Részletesen és érdekfeszítően követi nyomon az egység történetét a megalakulástól egészen a szovjet csapatokkal történt egyesülésig. A szerző összegyűjtötte és hasznosította a rendelkezésére álló levéltári anyagot és gazdagon merített a zászlóalj több mint 100 harcosának visszaemlékezéséből. Megjegyezzük, hogy a szerző esetenként nem következetes a forráskritika alkalmazásában, és helyenként a zászlóalj szerepét az egész magyar ellenállási mozgalomban túlhangsúlyozza. E hibák ellenere a szerző kézirata értékes munka, mert a magyar ellenállási mozgalom történetének eddig sokat vitatott, tisztázatlan területének feldolgozására vállalkozott. III. díj: (6000.— Ft) (6 db) 1. Földes Pál: „Marci" (Szőnyi Márton élete) című dokumentum-regényt nyújtotta be a pályázatra, amely Szőnyi Márton életútját ismerteti a gyermekkortól az antifasiszta harcossá fejlődéséig, egy fiatal magyar tiszt helytállását tárja fel a partizánmozgalomban betöltött szerepétől áldozatos hősi haláláig. A szerző nemcsak Szőnyi Mártonnak állít emléket, hanem harcostársainak is, akik a második világháború idején ott küzdöttek a I fasizmus elleni harcosok soraiban. Kár, hogy a szerző munkájában a rendelkezésre álló kitűnő „nyersanyagkészlet" (sok-sok értékes adat, történelmi esemény stb.) nem mindenütt párosult jobb megelevenítő készséggel. E fogyatékosságai ellenére III. díjra érdemes alkotásnak tartjuk Földes Pál regényes feldolgozását. 2. A Bíráló Bizottság III. díjra javasolja Mautner József : „Egy volt a mozgalommal" című könyvét. A pályamű Spitz Rezső kaposvári munkás életét és az OIB irányítása alatt álló kaposvári ifjúsági csoport tevékenységét ismertető helytörténeti munka. A pályamű értékét nagyban emeli, hogy eddig ismeretlen dokumentumok alapján készült feldolgozással van dolgunk, amelynek stílusa jó, előadásmódja logikus, meggyőző ós hiteles munka. 3. Balázs Béla két gyűjteményes kötetet küldött be a pályázatra. Az „Együtt, egymásért" címmel 1974-ben, a pozsonyi Madách Kiadónál megjelent kötet a Szlovák Nemzeti Felkelésről szól, amely szlovák és magyar történészek tanulmányait, számos visszaemlékezést és cikket tartalmaz. Bár a kötetben közölt írások többsége korábban már megjelent, mégis fontos munkának kell tekintenünk Balázs Béla munkáját, mert elsőnek vállalkozott arra, hogy olyan kiadványt adjon a csehszlovákiai magyarok kezébe, amely alkalmas arra, hogy tudatosítsa és ápolja népeink internacionalista hagyományait. Balázs Béla másik könyve „Mielőtt elfelejteném. . ." címmel jelent meg Pozsonyban. Ezt a kötetet — bár nem az ellenállás történetével foglalkozik — a Bíráló Bizottság mégis jelentős alkotásnak tartja, mert olyan írások gyűjteménye, amelyek minden darabja a csehszlovákiai magyarság forradalmi, internacionalista hagyományait sugározza és tartalmilag az „Együtt és egymásért" című kötet mondanivalója történelmi előzményének tekinthető. 4. Gábor Imréné (dr. Orbán Ilona) „Források a magyar ellenállás és a partizánharcok történetéhez" főcímmel ellátott „Röpiratok 1939—1946" című bibliográfiai munkával pályázott. A szerző munkája a téma első feldolgozásának tekinthető. Gyengéje, hogy a szerző csak a Párttörténeti Intézet Archívumában található röpiratgyűjtemónyre támaszkodott és csak kis mértékben terjed ki munkája a többi levéltárban található anyagokra. Javítani kell a röplapok annotációit hogy jobban fejezzék ki azok tartalmát. A Bíráló Bizottság úgy ítélte meg, hogy Gábor Imréné munkája — hibái ellenére — alkalmas a III. díjra.