Századok – 1975
Történeti irodalom - Fink; Kristina Maria: Die Österreichisch-Ungarische Monarchie als Wirtschaftsgemeinschaft. Ein historischer Beitrag zu aktuellen Integrationsproblemen (Ism. Varga László) 732/III–IV
732 TÖIITÉNETI IRODALOM A munkásszektákat és a társadalmi mozgalmak rituáléit tárgyaló fejezeteiben érdeklődéssel követhetjük a szabadkőművesség problematikájának és a forradalmi mozgalomhoz való viszonyának felvetését. Nem érthetünk egyet a szerzővel abban, hogy komoly történész nem szívesen nyúl ebbe a sokat vitatott témába. Helyesen és nyomatékkal utal rá viszont, hogy az 1789 és 1848 közötti korszakban, a három francia forradalom időszakában a titkos forradalmi társaság volt az a szervezeti forma, amely a nyugateurópai társadalom változásait döntő módon befolyásolta. Az 1830-as években indult meg a középosztálybeli összeesküvők pályájának hanyatlása. A rituális szövetségek hanyatlása és bukása főképpen a tömegektől való elszigetelődésük következménye volt, és nem volt már szükség titkosságra, rituáléra, mert a proletár vagy vele azonosuló értelmiség jól megvan romantikus formulák nélkül. Hobsbawm szerint „Marx nemcsak azért fordult szembe a titkos társaságokkal, mert teljesen természetes és érthető viszolygást érzett a ripacs módra folytatott politikai tevékenység láttán, hanem azért is, mert a marxi típusú mozgalom erőteljesebb érzelmi hatást tett a széles tömegekre, mint a szabadkőműves jellegű konspirálgatás." — A kérdés vizsgálata — mint a szerző is hangsúlyozza — a nemzeti felszabadító mozgalmakkal való összefonódásával kutatásra váró téma. A szerző fejtegetéseit dokumentumokkal egészítette ki: olyan anyagokkal, részben saját interjújával, amelyek a tárgyalt mozgalmakban szereplő emberek gondolatvilágát, célkitűzéseit illusztrálják. Hobsbawm professzor tanácsa olvasóihoz: korántsem kell rokonszenveznünk a primitív forradalmárokkal; egyszerűen fogadják el létezésük tényét. Továbbá azt, hogy a történelemben mégis voltak forradalmak, amelyek alapjaiban változtatták meg a társadalmat, még ha nem is olyan formában, ahogyan a forradalmárok eltervezték őket. Azok szemében, akiket érdekel az emberiség sorsa, mindig megkapó jelenség a primitív lázadó, de szomorú is egyben, hiszen sorsa örök kudarc. Várakozással tekintünk legújabb, még magyarul meg nem jelent „Forradalmárok" című cikkgyűjteménye elé, amelyben a többi között történetírói és kommunista hitvallást tesz a reális, de elkötelezett, a dicséretet vagy elmarasztalást helyettesítő analitikus történész-magatartásról, valamint marxistává és kommunistává válásáról. H. Haraszti Éva KRISTINA MARIA FINK: DIE ÖSTERREICHISCH-UNGARISCHE MONARCHIE ALS WIRTSCHAFTSGEMEINSCHAFT Ein historischer Beitrag zu aktuellen Integrationsproblemen (München, Trofenik. 1968. 81 1.) AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA, MINT GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG Történelmi adalék aktuális integrációs problémákhoz Fink könyve a Südosteuropa-Schriften 9. köteteként, a Südosteuropa Gesellschaft gondozásában jelent meg. Herman Freudenberger az Austrian History Yearbook 1970—71-es évfolyamában ajánlja elolvasásra ezt a művet, az „etnikai ellentétek" tárgyalására hivatkozva megemlíti látszólagos „pro-magyar" szemléletét, ami már önmagában is elégséges ahhoz, hogy felkeltse érdeklődésünket. A tanulmány célja — alcímének megfelelően —, hogy a mai nyugat-európai integráció problémáit kivetítse az Osztrák-Magyar Monarchiára, illetve fordítva a Monarchia megoldási kísérleteit, kudarcait feltárva jelölje meg az Európai Gazdasági Közösség továbbfejlődésének útját. Fink szándéka nyilvánvaló, a mai Európai Gazdasági Közösséget feszítő problémákat gyakran önkényesen vetíti vissza, hogy alátámaszthassa azt a tételét, amely szerint a Közös Piacot minél egyértelműbben nemzetek felettivé kell tenni, a nemzeti kormányok ós törvényhozók kikapcsolásával, az „összközösségi" érdekeknek a nemzeti érdekekkel szemben történő érvényesítése céljából. Próbálkozása azonban már kiindulásában elhibázott, hiszen az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasága modellként aligha hasonlítható össze napjaink Nyugat-Európájával, történelmi előzménynek sem tekinthető, az egykori Monarchia területén létrejött országok nem a Közös Piac, hanem zömmel a KGST tagállamai. A Monarchia a mai Közös Piac elődjének tekinthető, — írja Fink —, „amennyiben az osztrák-magyar közösség multinacionális szerkezetére való
