Századok – 1975
Történeti irodalom - Bromlej N. J.–E. M. Zsukov–L. N. Liszicina: Mirovaja szocialisztyicseszkaja szisztyeme (Ism. Balogh Róza) 713/II–IV
TÖRTÉNETI IRODALOM 713 A kötet többi egyetemtörténeti tanulmánya közül kiemelném a XX. századi egyetemi haladó ifjúsági mozgalmakról, a szocializmus viszonyai között újjáéledő egyetemes állam- és jogtörténetről és a szocialista egyetem 1945—1970 közti kialakításáról szólókat. Igen figyelemreméltóak a szerzőnek azok a megállapításai, melyek a haladó jogászifjúságnak a Galilei Körben játszott szerepére utalnak. A forradalmi fellendülés 1918 őszétől magával ragadta az egyetemi ifjúságot is. Ott voltak a polgári köztársaság bölcsőjénél, „egyre közelebb jutottak a népi forradalom eszméihez" (277. 1.). Az egyetemisták 1919. március 20-án a régi képviselőház üléstermében kitörő lelkesedéssel éltették a forradalmat. Soraikból sokan kapcsolódtak be a Tanácsköztársaság kulturális életébe, vállaltak pl. szerepet az analfabétizmus leküzdéséért indított akcióban. Igen fontos elméleti alapvetést találhatunk az egyetemes állam- és jogtörténetről szóló fejezetben. A szerző rámutat arra, hogy a polgárosodás keretei között tört utat magának az állam- és jogtörténetírás, mely kezdetben az egyes népek, nemzetek állam-és jogintézményeinek fejlődését vizsgálta. A haladó polgári történetírás azonban — annak ellenére, hogy a burzsoá jogtörténetírásban általában ismeretlen az egyetemes állam- és jogtörténet, — elég korán eljutott annak felismeréséhez, hogy több azonos fokon álló nép, nemzet állam- és jogtörténetében mutatkozó összefüggésekből következtetéseket vonjon le. így bontakozott ki a nemzeti jogtörténetek kereteit túllépő jogrendszerek történeti kutatása. A burzsoá jogtörténetírás nem tudott eljutni a társadalmi formák fejlődésével, a mindenkori osztályuralom alakulásával, a társadalom gazdasági alapjával összefüggő állam- és jogtörténetig. Az egyetemes állam- és jogtörténet, mint tudomány, a szocialista jogtudományok rendszerében fejlődött ki. A szocialista jogtudomány, a történelem materialista szemléletének alapján képes arra, hogy tudományosan megalapozott képet adjon a társadalmi haladás menetéről; feltárja az állam- és jogfejlődés objektív törvényszerűségeit. A hazai marxista egyetemes állam- és jogtörténet kialakulását, előrehaladását nagy mértékben segítették a Szovjetunió jogtörténészeinek több évtizedes tapasztalatai és a szocialista országok jelentős eredményei. Mindezek együttvéve alapot teremtenek ahhoz, hogy a történelem több évezredét átfogó, a szocialista állam- és jogrend kialakulását megelőző, három társadalmi formáció állam- és jogtörténeti fejlődését tudományos kutatások alapján megismerhetővé tegyük. Kállay István N. J. BROMLEJ - E. M. ZSUKOV - L. X. LISZICINA: MIROVAJA SZOCIALISZTICSESZKAJA SZISZTYEMA (Moszkva, Izd. Müszlj. 1973. 326 1.) A SZOCIALISTA VILÁGRENDSZER A szocializmus problematikájával foglalkozó és egyre növekvő számú publikációk sorában figyelmet érdemlő helyet foglal el „A szocialista világrendszer" c. mű, amelyet a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Egyetemes Történeti Intézetének szerzői kollektívája alkotott. A hét fejezetből álló munka formailag tanulmánykötet, a valóságban azonban az egyes tanulmányok egységes egészet képeznek. A szerzői kollektíva ebben a könyvében a szocialista világrendszer kialakulási folyamatának és fejlődésének vizsgálatát tűzte ki célul, mégpedig történeti, s részben elméleti szempontból. A szerzők a vizsgálódásaik során — az egyes országok esetében — nem ragaszkodnak mereven a szocializmus útjára való térés kiindulópontjához, illetőleg kronológiai határvonalához, hanem visszanyúlnak a konkrét történelmi előzményekhez is. S ezt azzal magyarázzák, hogy ilymódon sokoldalúbban és mélyebben tárhatják fel azokat az objektív törvényszerűségeket, amelyek a szocialista társadalmi viszonyok fejlődését meghatározzák. Ugyanakkor rámutatnak arra is, hogy ezek a törvényszerűségek csak a szocialista világrendszer fejlődésének és megszilárdulásának a folyamatában érvényesülnek teljes mértékben. Nem kétséges, hogy az általánosítás szempontjából annak a Szovjetuniónak a tapasztalatai szolgáltatják a leggazdagabb és a legértékesebb anyagot, amely elsőnek építette fel a világon a szocialista társadalmat éa
