Századok – 1975

Beszámoló - Tudományos ülésszak Magyarország felszabadulás utáni agrárpolitikájáról és agrárátalakulásáról (Steinbach Antal) 693/III–IV

694 TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK A FELSZABADULÁS UTÁNI AGRÁRPOLITIKÁRÓL 694 sadalomtudósok sora tartott módszertani előadásokat a helytörténeti kutatással foglal­kozók munkájának ösztönzése, segítése céljából. A jelenlegi, tizenharmadik ülésszaknak különös jelentőséget ad a Magyar Szocia­lista Munkáspárt XI. kongresszusa és felszabadulásunk harmincadik évfordulója. A ren­dezők választása azért esett az agrárpolitika és agrárátalakulás témakörére, annak elle­nére, hogy talán ez a leginkább sokoldalúan és részletesen kidolgozott, mert más kérdés­körökhöz viszonyítva történeti fejlődésünk regionális jellege éppen a földosztás, s rész­ben a termelőszövetkezeti mozgalom esetében a legszembetűnőbb. A földosztás országrészenként eltérő volta nem csupán a Vörös Hadsereg felszaba­dító harca előrehaladásának függvényeként jelentkező időeltolódásokban leli magyará­zatát. A különbségek a lehetőségekben, az adottságokban, a végrehajtás jellegében, for­máiban is kimutathatók. S az okok a régmúltba, a magyarországi agrárfejlődés sajátos­ságaira vezethetők vissza. E regionális jegyek feltárása, elemzése nélkülözhetetlen, hiszen legújabbkori agrártörténetírásunkban csak azok az összefoglaló igényű munkák tart­hatnak számot maradandóságra, amelyek e regionális sajátosságokat figyelembe veszik. A földreform történelmi igazságtevése után hamarosan kitűnt, hogy a kiosztott föld túlságosan kevés volt ahhoz, hogy a parasztság jogos földigónyét kielégíthette volna. A földreform nem számolta fel a paraszti földbirtoklás és gazdálkodás lényeges különb­ségeit, ellenkezőleg sokhelyütt inkább konzerválta azokat. Megoldatlan maradt az agrár­proletariátus földtelenül maradt részének további sorsa, a földhözjuttatottak jelentős része sem tudott törpebirtokosként, gazdasági felszerelés hiányában boldogulni. A föld­osztás megnyitotta a paraszti felemelkedés útját, de nyomban korlátozta is azt. A tovább­lépést, a mezőgazdaság szocialista átalakítását tehát nemcsak termelési és össztársa­dalmi érdekek sürgették, hanem a parasztság belső helyzetének megoldatlansága is. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének megkezdése halaszthatatlan tár­sadalmi-gazdasági szükségszerűség volt, de az első nekilendülések nélkülözték a körül­tekintést, gyakran figyelmen kívül hagyták a lenini, szövetkezeti politika alapelveit: az önkéntességet, a fokozatosságot és az állami támogatás elvét. Az elért sikerek így nem válhattak országossá és tartóssá. Csak a Magyar Szocialista Munkáspárt agrárpolitiká­jának kereteiben, a lenini normák érvényesítése és a munkás-paraszt szövetség megszilár­dítása után valósult meg, nagy erőfeszítések árán, a mezőgazdaság kollektivizálása. A bevezetőt két előadás és számos korreferátum követte. Az első előadást ,,A párt agrárpolitikája a szocializmus alapjai lerakásának idő­szakában" címmel Simon Péter egyetemi docens (ELTE Bölcsészettudományi Kar) tar­totta. Előadása első részében a tudományos szocializmusnak a szocialista forradalom egyik szükségszerű mozzanatával, a mezőgazdaság szocialista átalakításával kapcsola­tos tanításait tekintette át. A mezőgazdaság szocialista átalakításának feladatrendszerén belül a mezőgazdaság szocialista átszervezésének kérdéseit vizsgálta részletesen. Elem­zéseit összefoglalva megállapította, hogy a mezőgazdaság szocialista átalakítása s ezen belül különösen az átszervezés csak a fokozatosság elvének megtartása esetén hajtható végre eredményesen, minek folytán sehol sem valósítható meg egy csapásra ós nagyon rövid idő alatt. Az átalakulás optimális időtartama, valamint a szükséges átmenetek száma, minősége és az alkalmazandó formák, illetve azok kombinációja országonként más és más lehet. A felszabadulás előtti agrárviszonyok rövid összefoglalása után a magyar mező­gazdaság szocialista átszervezésének negyedszázados történelmi útját mutatta be az előadó. Az 1945-ös forradalmi demokratikus földreform megteremtette a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének minimális gazdasági alapját. E szövetség kiala­kulása nemcsak a gazdagparasztság és a városi burzsoázia 1945 őszétől 1947 elejéig tartó

Next

/
Thumbnails
Contents