Századok – 1975

Közlemények - Réti György: Olasz dokumentumok a Magyar Tanácsköztársaságról 645/III–IV

654 RÉTI GYÖRGY Taooli május 18-i bécsi távirata hírt ad Károlyi Gyula ellenforradalmi kormányának Aradról Szegedre való átköltözéséről, és aggodalmát fejezi ki, hogy „ez a magyar nemzeti kormány jugoszláv ós francia intrikáknak lesz kitéve", sőt felfesti egy francia befolyás alatt álló magyar—jugoszláv unió rémképét is. Egy nappal később Tacoli arról tájékoztatta kormányát, hogy Cuninghame bécsi angol katonai misszióvezető két alkalommal is arra bíztatta az osztrák hadügyminisztert, hogy foglalják el Nyugat-Magyarországot. Tacoli május 21-i távirata arról tájékoztat, hogy a szegedi ellenforradalmi kormány Bécsbe látogató „külügyminisztere", báró Bornemissza, hosszú megbeszélést folytatott Alizé francia képviselővel, ugyanakkor csak egy rövid udvariassági látogatást tett Segre tábornoknál, az olasz katonai misszió vezetőjénél. Tacoli szerint ennek oka a bécsi magyarok bizalmatlansága Olaszországgal szemben, amely szerintük „jóindulattal viseltetik a kommunista kormány iránt, aminek indítéka az az olasz remény, hogy ez utóbbi feltehetőleg kedvező magatartást fog tanúsítani Olaszország Jugoszláviával való konfliktusában". Május 22-i, budapesti keltezésű táviratában Tacoli „megbízható forrásokra" hivatkozva azt jelentette, hogy az ellenforradalmi kormány ,,a román kormánnyal tárgyal az unió lehetőségéről, amely az erdélyi kérdés megoldása után lesz elérhető". „Nem folynak viszont tárgyalások Jugoszláviával" — fejeződik be a távirat. Ugyanezen a napon Borghese jelenti: „Az észak-keleti fronton a katonai erőfeszítések további valódi és eltúlzott sikereket hoztak, növekszik a szélsőségesek hatékony ellenállása. Azt mondják, 70 ezer harcosuk van a fronton, 12 hadosztályban. Egy kétségtelenül megbízható személy közölte, hogy a franciák megtagadják a segítséget a szegedi ellenforradalmároktól.6

Ennek ellenére állítólag tárgyalásokat kezdtek a jugoszlávokkal, a franciák védnöksége alatt." A távirat hírt ad arról is, hogy három napja Budapesten tartózkodik Morgari7

olasz szocialista képviselő és az Avanti szerkesztője, akik „cikkeket írnak a helyi újságokban, azt állítva, hogy hamarosan Olaszországban is bekövetkezik a kommunizmus' '. Egy május 22-i másik budapesti táviratában Tacoli a Tanácsköztársaság katonai sikereiről és súlyos gazdasági problémáiról jelentett. „A magyar kommunista kormány katonai helyzete napról napra javul. Tegnap visszafoglalták Miskolcot. Úgy tűnik, hogy a csehek ellen indított sikeres offenzívának az a célja, hogy megszakítsák a románokkal fennálló kapcsolatot és megkíséreljék a segítsógszerzést Ukrajna bolsevik csapataitól. Jóslásokba nem bocsátkozva is az a benyomásom, hogy a Magyarország elleni jelenlegi agresszió nem vezethet gyors megoldáshoz, ami csak egy nagyhatalom intervenciója esetén következhetnék be. A belső helyzet egyre súlyosabb. Budapest éhezik." Május 27-én Borghese címére a következő távirat érkezett a Párizsban tárgyaló olasz delegációtól: „Az alábbi hírt kaptuk: »A Bécsben élő magyarok bizalmatlanok Olaszországgal szemben, mert úgy vélik, hogy rokonszenvez a kommunista kormánnyal, hogy megnyerje barátságát a Jugoszláviával való konfliktus esetére«." Erre a táviratra válaszolva, június 1-én Borghese valóságos feljelentést tesz bécsi kollégái ellen. Azt állítja, hogy Budapesten olyan hírek terjedtek el, miszerint „folyamatban van fegyverek és muníció szállítása az olaszok részéről a kommunista kormány számára, amelyeket a jogtalanul eltulajdonított értékekből fizetnek". A távirat szerint „szerződést terveznek aláírni egy magyar vállalat és egy, a Magyarországnak való szállítások céljait szolgáló olasz 6 Az információ téves: a franciák aktív támogatást nyújtottak a szegedi ellenforradalmároknak. 7 Morgari az Olasz Szocialista Pártot képviselte az MSzP kongresszusán és a Tanácsok Országos Gyűlésén. Az olasz proletariátus nevében üdvözölte a Tanácsköztársaságot, ahol „még a srapnelek is az Internacionálét éneklik".