Századok – 1975

Tanulmányok - Tokody Gyula: A német munkásmozgalmon belüli erőviszonyok 1918 novemberében és decemberében 622/III–IV

Tokody Gyula: A német munkásmozgalmon belüli erőviszonyok 1918 novemberében és decemberében1 A forradalom győzelme 1918. november 3. és 9. között egycsapásra és alapjaiban átalakította az 1871 óta fennálló politikai rendszert. Elsöpörte a monarchiát és teljessé tette a polgári demokrácia győzelmét. A bismarcki alkotmány, az abban lefektetett és az uralkodó köröket, különösen a porosz junkereket és királyukat preferáló politikai elvek, illetve jogi szabályok egyszersmindenkorra elvesztették érvényességüket. A de jure már megszüntetett, de facto azonban még létező háromosztályos választói jog is a történelem lomtárába került. A Reichstag és a Landtagok megszűntek működni. Forradalmian átalakult a végrehajtó hatalom is. 1918. november 9-én végetért a császári Németország utolsó kabinetjének a tevékenysége. A Max von Baden herceg vezetése alatti kormány helyét a Népmegbízottak Tanácsa foglalta el. Az ország politikai irányítása a két munkáspárt — a Szociáldemokrata és a Független Szociáldemokrata Párt — kezébe került. Nemcsak birodalmi szinten, hanem a legfontosabb német államokban — így mindenekelőtt Poroszországban,továbbá Bajorországban és Szászországban — is, és a polgári pártok csak a kisebb délnémet államokban — Badenben, Württembergben, Hessenben — jutottak képviselethez. Munkás- és katonatanácsok alakultak a tartományokban, kerületekben,városokban és községekben is, s megteremtődött a potenciális lehetősége annak, hogy a végrehajtó és törvényalkotó hatalom, valamint az igazságszolgáltatás egy kézben egyesüljön. A forradalmi átalakulás következtében a vezető szervekben természetesen nem csupán a politikai, hanem a szociális összetétel is gyökeresen meg-1 A novemberi forradalom történetét összefoglaló, előzményeit és következményeit is áttekintő munkák közül elsősorban a következőket használtuk: Arthur Rosenberg: Entstehung und Geschichte der Weimarer Republik. Herausgegeben von Kurt Kereten. Frankfurt am Main. 1955; Gilbert Badia: Les Spartakistes. 1918: l'Allemagne en révolution. Julliard, 1966; Wolfgang Rüge: Deutschland 1917 — 1933. Lehrbuch der deutschen Geschichte (Beiträge). Berlin 1967; Geschichte der deutschen Arbeiterbewegung (Institut für Marxismus-Leninismus beim Zentralkommitee der SED) Band 3. Von 1917 bis 1923. Berlin 1966. A polgári feldolgozások közül: Erich Eyck: Geschichte der Weimarer Republik. Erster Band. Vom Zusammenbruch des Kaisertums bis zur Wahl Hindenburgs. Erlenbach—Zürich und Stuttgart. 1967; A. J„ Ryder: The German Revolution of 1918. A Study of German Socialism in War and Revolt. Cambridge. 1967. À dokumentumkiadványok közül különösen hasznosnak bizonyult az „Ursachen und Folgen vom deutsehen Zusammenbruch 1918 und 1945 bis zur staatlichen Neuordnung Deutschlands in der Gegenwart" című, a második világháború után publikált gyűjtemény 3. kötete (Berlin o. J.), továbbá: Dokumente und Materialien zur Geschichte der deutschen Arbeiterbewegung. Hrsg. vom Institut für Marxismus-Leninismus beim Zentralkommitee der Sozialistischen Einheitspartei Deutschlands. Band 2. November 1917 -Dezember 1918. Berlin. 1957.