Századok – 1975

Közlemények - Barta Gábor: Georgius Zekeltől Dózsa Györgyig 63/I

64 BAKTA GÁBOK az általam itt számításba vett fonások, melyek lényegesebb darabjai többnyire már ismertek, csak hallgatásukkal tanúskodnak.)5 A kinevezés eddig általam is helyesnek vélt időpontja, április 24-e, ós az első okleveles említés között tehát legalább öthetes hiátus keletkezett. Ez a tény végül arra késztetett, hogy legalább is ellenőrizni próbáljam saját eddigi álláspontomat — s vele történeti hagyományunk idevágó részleteit. Az ellenőrzésből a kérdés új megválaszolásának kísérlete lett, s ha nem is áltatom magam azzal, hogy a problémákat végleg megoldottam volna, bízom benne, hogy az a hipotézis, amely tanulmányom végeredménye, legalább részben hozzájárulhat 1514 történetének jobb megismeréséhez. * A készülő keresztes hadjárat vezetésére vonatkozóan a leghitelesebb források nyilvánvalóan az arra vonatkozó hivatalos iratok lennének. Ilyenek azonban sajnos nem állnak rendelkezésünkre. A hivatalosnak minősíthető korabeli oklevelek először, mint említettem, június elején nevezik nevén Székely Györgyöt, már mint a felkelők vezetőjét. Ulászló király kancelláriája június 3-án állította ki annak a Mykolas nevű udvaroncnak a salvus conductusát, akit az uralkodó ,,. . . Székely Györgyhöz, aki most ellenünk és országunk ellen fölkelt ..." —• küldött.6

Június 7-én a Déván tartózkodó Tliuróczy Miklós erdélyi alvajda levélben értesíti Szeben városát a felkelés kirobbanásának körülményeiről. Az alvajda tudomása szerint ,,. . . ezeknek a felkelőknek vezére Székely György . . .".' A parasztvezér neve ezekben a napokban bejárja az egész országot. Június 16-án Hont, Pest, Nógrád és Heves megyék a keresztesek ellen hadba szállt nemesség támogatását kérik Abaúj megyétől. Szerintük a parasztok ,,. . . annak a Székely Györgynek, nyilvános rablónak és annyi baj fejének . . ." vezetésével a Tiszán túl a Maros folyótól Váradig ós Debrecenig majdnem minden nemest kiirtottak.8

A II. Ulászló által több mezővárosnak tán június elején kiadott kegyelemlevélben az illető helységeknek az volt a bűnük, hogy csatlakoztak ,,. . . egy bizonyos Székely Györgyhöz, nekünk és országunknak nyilvános és nyilvánvaló ellenségéhez és ellenfeléhez, nki tudnillik a keresztesek kapitányának mondja magát . . ."9 A királyi kancelláriának a vezér nevét is tartalmazó következő oklevele július 13-án készült. Ulászló Podmaniczky Jánosnak adományozta Szakolyi János két, Torontálban fekvő várát, mivel ,,. . . ezen Szakolyi János . . . Székely Györgyhöz, ezeknek a gonosztevőknek fejéhez és vezéréhez, nekünk és ezen országunknak nyilvános ellensé-5 Fekete Nagy Antal kéziratban maradt Okmánytárát Érszegi Géza, Kenéz Győző ós Solymosi László szerkesztésében ós kiegészítéseivel az Akadémiai Kiadó fogja megjelentetni. A Dózsára vonatkozó első adat ezek szerint még mindig az az 1507-i oklevél, melyet Szabó Károly és Szádeczky Lajos tett közzé (Székely oklevéltár III. [Kolozsvár 1890] 164, vö. Márki S. : i. m. 9 és 28). Feltéve persze, hogy a két személy azonos — de ezt étidig bizonvítani nem sikerült, vö. Pataki József : Dózsa Györgv életútjáról. Korunk (Kolozsvár), 1971/8. 1149. 6 Ulászló király 1514. jún. 3-án Budán kiadott menlevele, Fekete Nagy Antal Okmánytárában (= Történelmi Tár 1904, 221): ,,. . . ad Georgium Zekel, qui nunc contra nos et hoc regnum nostram insurrexit ..." 7 Thuróczy Miklós alvajda 1514. jún. 7-i dévai levele (Okmánytár = Székely Oklevéltár V, 49): ,,. . . Georgius Zekel ductor ipsorum (cruciatorum) . . ." 8 A négy megye levele, 1514. jún. 16., Szentlőrinc (Okmánytár = Századok, 1872, 444): ,,. . . rusticana sevitia . . . ductu illius Georgii Zekel publici predonis et tanti mali capitis efferbuit . . ." 9 Ulászló kegyelemlevelei Kengyel, Kölesér és Körösszeg lakóinak, június végén (Okmánytár = Márki S. i. m. 359 ós 368): ,,. . . cives . . . cuidam Georgio Zekel nostro et huius regni nostri publico et manifesto liosti et inimico, qui videlicet capitaneum cruciferorum se esse asserit, adheserunt . . ."