Századok – 1975
Tanulmányok - Frank Tibor: Magyarország az angol publicisztikában (1865–1870) 574/III–IV
012 FRANK TIBOR ritkán marad el az epitheton ornans-ként szereplő „agitator", Deákot — mint már láthattuk — a „nagy Whig" jelző kíséri az angol publicisztikában, amelynek Deák jellemzése kifejezetten kedvenc témája. A magyar liberális reformnemesség e tipikus képviselője258 által képviselt politika sikerét az angolok természetesen éppen ennek a mozzanatnak, a deáki magatartás Whig jellegzetességeinek következményeként tartják számon. Itt tehát az angol liberális álláspont és a magyar mérsékelt liberálisok politikai koncepciói közötti sajátos hasonlóság egy újabb kifejezésével állunk szemben.259 A két magyar államférfi angliai értékelésére nézve jellemző tünet, hogy míg az 1850-es évek elején oly divatosak voltak a különféle Kossuth-életrajzok, a 60-as években az emigráns kormányzót nem méltatják többé figyelemre a kiadók. Deákról viszont még 1880-ban is vaskos biográfia lát napvilágot.260 Az új államalakulat értékelése, a kiegyezés tényének megítélése is egyike a legnagyobb érdeklődést kiváltó témáknak. A North British Review cikkírója a dualizmust mint „a történelem által szentesített természetes állapothoz való visszatérést", nem pedig mint újszerű megoldást üdvözli. Véleménye szerint a dualizmus már 1787 óta fennáll Magyarország és Ausztria között. Lelkesen ünnepli az 1867 utáni gyors, alkotmányos fejlődést: „Ausztria Sadowa óta csodákat tett".261 A Spectator örömmel állapítja meg, hogy a birodalom újra létezik, harcra kész, Oroszország elleni fellépésre képes,262 és angol szempontból vajon mi egyéb fontos még a nagy politikai átalakulásból. A North British Review elismerésében egészen odáig megy, hogy az osztrák kormányzati rendszert Közép-Európa legszabadelvűbb kormányának nevezi, amely „jelenleg a szabadság legbiztosabb menedéke az Alpok és a Balti Tenger között".263 258 Hanák Péter : A dualizmus korának történeti problémái (Bp. Tankönyvkiadó 1971, 21). 250 A Whig-problémához ld. Donald Southgate: The Passing of the Whigs, 1832 — 1886 (London. 1962). 260 Kossuthról ld. többek között: Louis Kossuth and the Last Revolutions in Hungary and Transylvania containing a detailed biography of the Leader of the Magyar Movement (London, 1850); Authentic Life of His Excellency Louis Kossuth. . . (London. 1851); Ph. G. Headley: The Life of Louis Kossuth, Governor of Hungary (Auburn, 1852). Deákról: (Florence A. Forster:) Francis Deák, Hungarian Statesman. A Memoir. With a Preface by M. E. Grant Duff (London. 1880) XXIV, 322. 281 (A. Buddeus:) The Constitutional..., 138, 139-140, 172. A cikkíró téves dátumhoz köti az 1791. évi X. tc.-t. 262 The New Position, 94. 263 (A. Buddeus:) The Cisleithan. . ., 493. — A kiegyezés allegórikus értelmezését adja John Bowring az Athenaeumban, éppen a koronázás napján. Egy állítólagos magyar népdal refrénjét teszi közzé, minden kommentár nélkül, mindössze annyit jegyezve meg, hogy e strófát minden paraszt ismeri Magyarországon: „The Magyar for his nation's rights Will rush into a thousand fights — But give his very shirt with glee To him who asks it courteously." (Hozzávetőleges fordítása: Hazája szent jogaiért A. magyar kész áldozni vért, Ám ingét adja szívesen Annak, ki kéri kedvesen.) Vö. J. В.: Magyar Song (The Athenaeum, 1867. jún. 8., 766). — Bowring máskor is közölt epigrammákat J. B. név alatt, és teljes neve alatt is; ld. uo.: 17 és 156.
