Századok – 1975
Tanulmányok - Frank Tibor: Magyarország az angol publicisztikában (1865–1870) 574/III–IV
MAGYARORSZÁG AZ ANGOL PUBLICISZTIKÁBAN 607 Németországra, Oroszországra és egy dunai monarchiára tagolódna.22 3 A birodalom jövőjét, a kiegyezés létrejöttét leginkább a Monarchia német elemétől félti, s e kérdésre egy következő cikkében is visszatér. ,,Nem tudják elviselni, hogy feladják Magyarország adóztatásának jogát, nem képesek lenyelni a magyarokkal való egyenlőség gondolatát, s képtelenek elfogadni egy olyan központi szervezetet, amely őket, a birodalom gazdáit háttérbe szorítaná. Előre látják, hogy a magyarok, oldalukon a császárral, leszavazzák őket . . Z'224 Ha pedig a német elem izolálódik a birodalmon belül, természetes módon északi testvérei felé fog gravitálni.22 5 A ,,nagy német kérdés" és a Monarchia német lakosságának problémája szorosan összefonódva jelenik meg ebben a megvilágításban. Amit pedig a magyarok akarnak, folytatja szinte ugyanezt a gondolatsort a Fraser's Magazine, az éppen az, hogy ne áldozzák fel érdekeiket ,,a német befolyás fantomjának hajszája közepette".226 E hajsza 1866 nyarán új és döntő szakaszához érkezett. A kiegyezés terve az osztrák—magyar viszony minden felvetett kérdésével együtt egy csapásra háttérbe szorul az angol közvéleményben, hogy átadja helyét a porosz—osztrák küzdelem európai horderejű problémájának. A porosz—osztrák háború Az 1866. évi osztrák—porosz összecsapás Angliában rendkívüli visszhangot váltott ki.22 7 Az eseményeket hadtudományi szempontból értékelő munkák mellett szép számmal akadnak politikai elemzések is. A publicisták egy része a nagyarányú osztrák vereség egyik legfontosabb okát az Osztrák Birodalom belső problémáiban látta, s végső fokon a magyar kérdés megoldatlanságát tette felelőssé a roppant kudarcért. A publicisztika szinte egyöntetűen Ausztria jövőjét latolgatta a vereség után s a döntő kérdésnek azt tartotta, hogy vajon a Habsburgok milyen módon szervezik újjá birodalmukat. Űgy tűnik, hogy a Birodalom fennmaradását a közírók egybehangzóan fontosnak ítélték, az egész kérdéskört elsődlegesen oroszellenes megfontolások jegyében mérlegelve. Ugyanakkor az önálló, egységes Németország koncepciója is hamar utat talált a brit közvélemény alakítóinak gondolatrendszerébe. Mindez — tegyük hozzá — nem volt teljesen váratlan: Ausztria kiszorulását Itáliából és Németországból már Palmerston is üdvözölte, az eképpen újjáalakuló birodalomban az európai „egyensúly" stabilizálásának hatékony eszközét látva.228 Hogyan vetődik fel az önálló Magyarország gondolata ebben az eszmekörben a háború alatti, illetve az azt közvetlenül követő időszakban ? A „dunai birodalom" eszméje mindinkább előtérbe kerül a háborús időszak publi-223 The King of Hungary, 660. 224 The Hungarian Ultimatum, 1276 — 7. 225 The King of Hungary, 660. 226 Austrian Politics, 473. 227 E kérdéssel részletesen foglalkozik fent idézett, „A porosz —osztrák háború és az angol közvélemény" című tanulmányunk; ehelyütt csupán összegezzük e dolgozat témánk szempontjából legfontosabb következtetéseit. 228 Handle Péter: A polgári átalakulás feltételei és a kiegyezés (Kritika, 1967, 10. sz., 15); ill. Péter Handle: Die bürgerliche Umgestaltung der Habsburger-Monarchie und der Ausgleich von 1867 (Studia Historica Acad. Sei. Hung., No. 62, Bp. Akadémiai К., 1970, 204).
