Századok – 1975
Tanulmányok - Frank Tibor: Magyarország az angol publicisztikában (1865–1870) 574/III–IV
MAGYARORSZÁG AZ ANGOL PUBLICISZTIKÁBAN 599 Az angol párhuzam teszi érdekessé a magyar politikai élet egy másik jellegzetességét is. Patterson a mezővárosok önkormányzati jogáról szólva kétségét fejezi ki az iránt, hogy vajon ténylegesen megvan-e a sokszor emlegetett önkormányzati képesség a magyarokban. Tudomása szerint ugyanis a Schmerling-kormányzat idején a mezővárosok egy része önkormányzati jogot kapott, de nem tudtak élni vele, s így le akartak mondani róla.177 A megyei önkormányzat problémája már korábban is nagyon megragadta az angolokat: elég itt arra utalni, hogy Eötvös József regénye, ,,A falu jegyzője" egyebek mellett éppen azért aratott kiemelkedő sikert Angliában az abszolutizmus idején, mert bepillantást engedett a megyei önkormányzat — feudális — rendszerébe.17 8 Érthető tehát, ha Patterson már eleve bizonyos várakozással tekintett éppen az alkotmányossághoz való ragaszkodás, a parlamenti élet hagyományai nyomán a politikai tevékenység helyi demokratizmusa felé is. Csalódása ezért ebben a tekintetben nagyon is érthető lenne, ha nem vált volna tudatos félrevezetés áldozatává. A községek és városok ugyanis nagyon is akarták önkormányzati jogaik helyreállítását, ám — érthetően — nem fogadták el a Bach-féle „községi törvényt", s helyette általában a demokratikusabb 48-as megoldás életrekeltétését kívánták.179 Az alapprobléma éppen a helyi önkormányzat jellegének változása volt: a feudális önkormányzat már nem bizonyult vonzónak, s most már polgári formákat kívántak meghonosítani Magvarországon is. Patterson e különbséget feltehetően nem ismerte fel.1793 A nemzetiségi kérdés A magyar politikai élet rajzához hozzátartozik az a gondolatsor, mely a magyarországi nemzetiségekkel, illetve a magyar korona országai közötti viszonnyal kapcsolatos. A más módon ugyan, de hajdan ugyancsak történeti önállósággal rendelkező és erre következetesen törekvő népeket egybezáró birodalmi szerkezetben élő angolok számára különösen érdekes volt a kérdés: hogyan él egymás mellett a közép-európai térségben megtelepült számtalan népcsoport, és milyen problémák adódnak az állam szerkezetéből? Boner a magyar emberről szólva megjegyzi: „Számára minden kérdés valamiképpen nemzetiségi jelleget ölt; ez elhomályosítja ítélőképességét, érvei elfogynak és szertelen érzelmek törnek elő."18 0 Erdélyről szólva hozzáteszi, hogy a nemzetiségi különbségek egyben társadalmi különbségek is: „Nem egyszerűen a magyar kerül szembe a szásszal, hanem a nemes a szabad és jogvédte plebejussal. Ezért rés húzódik a kettő között itt is, éppúgy, mint 177 A. J. Patterson: i. m. 1/109. 178 L. Gy. Czigány: i. m. 176 — 8; továbbá Czigány Lóránt: Egy magyar klasszikus és viktoriánus kritikusai. Eötvös József : A falu jegyzője (1845). In: Ábránd és valóság. Tanulmányok Eötvös Józsefről (Bp. Szépirodalmi K., 1973), 130—152, passim; ill. 315 — 8. 179 Szabad György: Forradalom és kiegyezés. . . 105 — 9. 179a A helyi igazgatásban 1848 — 1872 között bekövetkezett változásokról ld. Balogh István: A megyei önkormányzat működése Szabolcsban 1848 — 1872 között; Simonffy Emil : Zalaegerszeg képviselőtestülete és tanácsa a polgári kor első évtizedeiben (1848—1872); valamint Kanyar József: A megyei közgyűlés és bizottságai Somogyban (1860—1871). In: Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjából (Bp. Közgazdasági és Jogi K., 1971), 205 — 233, 235-283, 285 — 315. 180 The Athenaeum, 1865. nov. 11., 644.
