Századok – 1975
Tanulmányok - Frank Tibor: Magyarország az angol publicisztikában (1865–1870) 574/III–IV
590 FRANK TIBOR túlságosan bonyolult: „Minden káotikus állapotban van, — írja Grant Duff — olyan káoszban, melyből — hevesen reméljük és félig hisszük is — egy új és jobb birodalom emelkedhet ki. Ám e káoszt részleteiben senki nem próbálná meg leírni és végső kimenetele felől egyetlen bölcs ember sem próbálna meg jóslatokba bocsátkozni, hacsak nem a legátfogóbb és általánosabb módon".101 Mg Grant Duff káoszt emleget, Boner anarchiára, zavaros helyzetre panaszkodik.102 Az első, ami az utazóknak feltűnik Magyarországra jövet, az a hatalmas különbség, amely gazdasági-anyagi fejlődés tekintetében a birodalom két fele között fennáll. Dicey úgy érzi, hogy egy évszázadot utazott visszafelé az időben, mikor 30 mérföldnyire elhagyta a császárvárost — Leslie Stephen bátran kimondja: az erdélyi utazás visszaröpíti a feudalizmusba.103 Az általános szegénység megdöbbentő. „Nincs Erdélyben a nyomorúságnak és szegénységnek olyan fészke, mint a magyar Alföldön, melyen keresztülutaztunk vonattal ..." — írja Nagyszebenből kelt levelében Bryce, Stephennel közös élményükről. „A földnek közel fele műveletlen marad ..." — írja más alkalommal Aradról.10 4 Stephennek különösen az tűnik föl, hogy milyen rendkívüli méretű erőforrások maradnak kihasználatlanul, s hogy milyen szembeötlő az ellentét az ország szegénysége és a rendelkezésre álló gazdasági bázis között.105 Barátja ugyanezt rögzíti egyik levelében,1 0 ® Grant Duff pedig joggal állapítja meg, hogy milliókat kell befektetni ahhoz, hogy a lehetőségeket akár csak félig is kihasználják.107 Különösen nagy lehetőséget látnak az országban az angol tőkés vállalkozás számára. Egyes megfigyelők ugyanakkor vigyázatra intik az angol vállalkozót: ne fektesse be hitét és pénzét Ausztriába mindaddig, amíg a birodalom nem rendezi legégetőbb belpolitikai problémáit.10 8 Az angol—osztrák kereskedelmi egyezményt az angol publicisztika zöme is az angol tőkebehatolás várható üdvös következményeire hivatkozva sürgette.10 9 „Semmi sem biztosabb, mint hogy az angolok tágabb teret nyernek majd vállalkozásaik számára Ausztriában, mint Franciaországban. Stájerország, Magyarország és Galícia erdei és bányái nagyon vonzóak lesznek, amint ismertté válnak, s az utak és vasutak építése gyors ütemben megkezdődik, ha az angol tőkések ráébrednek, hogy közreműködésük jövedelmező üzletet jelent."110 A Times az „elmaradt, de gazdag" Ausztria számára hallatlan lehetőséget látott az angol gazdasággal való együttműködésben.11 1 A rossz pénzügyi helyzetből a kivezető út a free trade, s az Angliával való együttműködés — hangoztatták a kereskedelmi körök 101 (M. E. Grant Duff:) Austria, 51. 102 Gh. Boner: i. m. 402, 587-9. 103 E. Dicey: i. m. 378. — (Leslie Stephen:) i. m. 567. 104 H. A. L. Fisher: i. m. 1/123 — 5. — Nem lehetetlen, hogy Bryce a nyomásos gazdálkodás rendszerében ugarnak hagyott parcellákat is műveletlen földeknek vélte. 105 (L. Stephen:) i. m. 584. 106 H. A. L. Fisher: i. m. 1/129. 107 (M. E. Grant Duff:) Austria, 88. 108 The Times, 1865. dec. 5. 109 Az angol—osztrák kereskedelmi egyezményről részletesebben ld. Frank Tibor: A magyar agrárexport kérdése az 1860-as évek angol — osztrák kereskedelmi tárgyalásain (Agrártörténeti Szemle, 1975/3 — 4). 110 Hope of a Treaty of Commerce with Austria. The Liverpool Mercury, d. n. (Mellékelve: Calice liverpooli konzul jelentése a Külügyminiszterhez, Liverpool, 1865. márc. 7. No. 39. HHStA: Min. des Aeussern, Administrative Registratur, F 34/5, Staaten: Grossbritannien, 1861 — 69. 111 The Times, 1865. nov. 23., ill. 1866. jan. 10.
