Századok – 1975
Tanulmányok - Frank Tibor: Magyarország az angol publicisztikában (1865–1870) 574/III–IV
MAGYARORSZÁG AZ ANGOL PUBLICISZTIKÁBAN 591 szócsövei.11 2 „Ausztria természeti lehetőségei olyanok, hogy Európa minden állama közül leginkább ez az ország aknázhatja ki az Angliával való fokozott kereskedelem rendkívüli előnyeit . . . Olyan termékek gazdag választékát kínálja, melyeknek híjával vagyunk . . ."11 3 Ez a gondolat számos helyen, sokféle fogalmazásban megjelenik a korszak angol közíróinál,11 4 akik pedig e vonatkozásban az üzleti körök igényeinek, elgondolásainak adtak hangot.115 Boner is nagy figyelmet fordít arra, hogy minden alkalmat megragadjon az angolok számára kínálkozó gazdasági lehetőségek propagálására. Nem elképzelhetetlen, hogy idevágó megjegyzéseit bécsi sugalmazásra építette könyve szövegébe. ,,. . . Bizonyos vagyok benne, hogy bármely angolt, aki kereskedelmi vállalkozások tervével érkezik az országba, a lakosság és a kormány egyaránt szívélyesen fogad és megad neki minden tőle telhető segítséget."116 „Olyan tágas a tér és oly csekély a verseny, mint Afrika bensejében . . . Ha Erdély távolabb feküdne, merész kereskedelmi úttörőink feltehetően nem néztek volna el fölötte oly sokáig . . ."11 7 Boner nemcsak általánosságban szól: konkrét tervei is vannak. Különösen nagy lehetőségeket lát a borkereskedelemben,118 de felhívja a figyelmet a nagy kén- és timsó-tartalékokra is.11 9 S hogy amit tanácsol, visszhangra talál Angliában, arra jó bizonyíték az Athenaeum kritikája és Grant Duff reakciója is: „Boner úrnak igaza van, ha Erdélyt jövedelmező tájnak tekinti az angol vállalkozók szempontjából."120 Akad tehát terv, sőt megvalósult terv is angol érdekeltségek bevonására. > Angol program születik a déli viziutak és vasutak fejlesztésére, Magyarország és Erdély déli vidékeinek összekapcsolására az Adriával,12 1 Brassóban pedig angol vállalkozókkal vezetik be a gáz világítást.12 2 Boner könyve különös hangsúlyt ad a vasútkérdésnek, amiben természetesen ugyancsak lát angol érdekeltséget: közvetlen összeköttetés lehetőségét Erdélyen, illetve Törökországon keresztül Indiával !12 3 Az ország felvirágzása szempontjából döntőnek találja a kommunikáció kérdését, hiszen jelenlegi állapotában „a tartományról (= Erdély) szinte nem vesz tudomást Európa".12 4 Kevésbé összefüggő, de mozaikszerűségében is hiteles a kép, amit a kiegyezés előtti időszak társadalmáról kapunk. A feudális uralkodó osztály gazdasági ereje megtörik,12 5 ugyanakkor a kapitalizmust már nagyon is jól 112 The Proposed Commercial Treaty with Austria. The Liverpool Mercury, 1865. nov. 11. Calice Mensdorffhoz, 1865. nov. 11., No. 322. HHStA: Min. des Aeussern, Admin. Reg., F 34/5, Staaten: GB, 1861 — 69. 113 Hope of a Treaty. . . 114 Prussian Aggression and England's Interests (London. 1866) 31 — 2. 115 W. H. Bishop Apponyi Rudolfhoz, London, 1868. márc. 18. HHStA: Min. des Aeussern, Polit. Archiv, VIII. England, Fasc. 71, Berichte, No. 21 В. 116 Ch. Boner: i. m. 181-2. 117 Uo.: 389-390. 118 Uo.: 174, 179—180. — Bonernek a borkereskedelem lehetőségeivel kapcsolatos megjegyzései egybecsengenek a kortársi magyar publicisztika sokszor hangoztatott véleményével. Vö. Frank T. : A magyar agrárexport. . . 119 Ch. Boner: i. m. 312-6. 120 The Athenaeum, 1865. nov. 11., 645. — (M. E. Grant Duff:) Austria, 88. 121 (J. H. Tremenheere:) Servia (The Quarterly Review, Vol. 117, 1865. jan., jg2 3. 122 Ch. Boner: i. m. 269-270. 123 Uo. 604. 124 Uo. 601. 115 Uo. 442-3. — The Athenaeum, 1865. nov. 11., 645.
