Századok – 1975
Tanulmányok - Frank Tibor: Magyarország az angol publicisztikában (1865–1870) 574/III–IV
582 FRANK TIBOR Még olyan sajátos műfajban is, mint amilyen a politikai karikatúra, mérni lehet a porosz—osztrák háború angliai visszhangját. A hetenként megjelenő Punch minden számában egy egész oldalas rajzot közöl, ami — eltérően a többi karikatúra zömétől — szinte minden esetben politikai jellegű. A háború időszakában összesen nyolc szám „nagy metszete" foglalkozik háborús témával.44 Érdekes dokumentumai vannak azonban annak is, hogy a háború idején a kifejezetten magyar vonatkozású érdeklődés sem lankadt el. John Bowring (1792—1872), a nevezetes diplomata, politikus, utazó és irodalmi tótumfaktum 1866-ban kifejtett magyar vonatkozású tevékenysége minden bizonnyal szoros összefüggésben állott a politikai eseményekkel. A korszak publicisztikai anyagának, Bowring 1865 és 1867 között írott, politikai érdeklődéstől áthatott leveleinek, illetve egyéniségének ismeretében4 5 kimondhatjuk, hogy az 1866 szeptemberében napvilágot látó angol Petőfi-kötet4 6 nem véletlenül jelent meg a kiegyezési probléma kiéleződésével egyidejűleg. Nyilvánvaló, hogy kölcsönhatásról van szó, hiszen nemcsak Bowring Petőfi-kötete volt a Magyarország iránti érdeklődés terméke és jól időzített kihasználója, de a kötet maga is segített ezt az érdeklődést felszítani.4 7 Bowring munkamódszere erre különlegesen alkalmas volt. Már jóval a kötet megjelenése előtt ugyanis szemelvényeket közölt különféle lapokban Petőfi fordításaiból, melyek élénk visszhangot keltettek.4 8 E cikkek közül különösen a Gentleman's Magazine-ben megjelent kis tanulmány érdemel említést,49 amely bevezetőjében hosszabban foglalkozik a magyarsággal általában, továbbá Magyarország történetével és jelenkori helyzetével. A helyzetelemzés figyelemre méltó, érdemes megemlíteni az erőszakos beolvasztási kísérletek elleni határozott állásfoglalást.5 0 Maga a Petőfikötet komoly visszhangot váltott ki, ami a költő személyén túl feltétlenül az ország pillanatnyi politikai helyzetének is szólt. Kertbeny szerint 82 angol journal és magazine foglalkozott a Petőfi-kötettel.51 44 Consulting the Oracle (Punch, or the London Charivari, Vol. 50, 1866. máj. 12.| 199); The Dark Horse (Vol. 50, 1866. máj. 19., 211); Check to the King! (Vol. 50, 1866. jún. 2., 233); Honesty and Policy (Vol. 50, 1866. jún. 16., 253); Denmark Avenged (Vol. 51, 1866. júl. 7., 7); The Lion of St. Mark (Vol. 51, 1866. júl. 21., 29); Rival Arbiters (Vol. 51, 1866. júl. 28., 41); Peace — and No Pieces! (Vol. 51, 1866. aug. 25., 83). 45 Bowring Kertbenyhez, 1866. máj. 10., OSzK Kt, idézi Varannai Aurél: John Bowring és a magyar irodalom (Bp. 1967) 147. — Bowring Kertbenyhez, 1866. júl. 2., OSzK Kt, idézi Varannai Aurél: i. m. 147. — Bowring Toldyhoz, 1866. nov. 14., MTAK Kt: M. írod. Levelezés, 4—r. 105. sz., idézi Varannai Aurél: i. m. 182. — Bowring Toldyhoz, 1867. jan. 6., MTAK Kt: M. írod. Levelezés, 4—r. 105. sz. A katalógusban a levél tévesen szerepel június 6-i kelettel, ugyanígy tévesen idézi Varannai Aurél: i. m. 183. Ugyanitt a levél olvasata téves. Bowringról ld. DNB: Vol. II, 984—8, ill. Varannai Aurél: i. m. 9—24, passim. 46 Sir John Bowring: Translations from Petőfi, the Magyar Poet (London. 1866, VIII, 239). 47 L. Gy. Czigány: i. m. 238. — Bowring Kertbenyhez, 1867. jan. 15., OSzK Kt: idézi Varannai Aurél: i. m. 187. 48 Varannai Aurél: i. m. 136, 141, 146—7, 149. — L. Gy. Czigány: i. m. 238 — 245. 49 John Bowring: Alexander Petőfi (The Gentleman's Magazine, 1866. febr. 186 — 200). Részletesen foglalkozik a cikkel Varannai Aurél: i. m. 142—6. 50 John Bowring: Alexander Petőfi, 187 — 8. 51 K. M. Kertbeny : A magyar nemzeti és nemzetközi irodalom könyvészete (Bp. 1880) 10. Idézi: L. Gy. Czigány : i. m. 257. — A kötet angliai fogadtatásával részletesen foglalkozik L. Gy. Czigány: i. m. 257 — 274, továbbá Varannai Aurél: i. m. 176 — 183. — M. M. Czigány alapos bibliográfiája (i. m. 93) csak hetet sorol fel a recenziók közül.
