Századok – 1975
Tanulmányok - Szabad György: Kossuth az Amerikai Egyesült Államok politikai berendezkedéséről 551/III–IV
KOSSUTH AZ USA POLITIKAI BERENDEZKEDÉSÉRŐL 563 ismerésével magyarázta, hogy Luois Bonaparte hatalomrajutását, majd viszszaélését a hatalommal — éppen Franciaországnak az utóbbit szerinte igen megkönnyítő államberendezkedését tanulmányozva — megjövendölhette.72 Kossuthot az a kérdés, hogyan válhat a municipális rendszer a polgári értelemben vett „népfelség" érvényesítőjévé, pályája kezdetétől foglalkoztatta.73 1851 tavaszán még törökországi internáltsága idején készített alkotmánytervében, amellyel nem csupán az általános választójogra fektetett municipális önkormányzat és az ugyancsak általános választójog alapján újjászervezendő parlamentnek felelős kormány összhangját remélte megteremteni, hanem egyidejűleg megoldani Magyarország valamennyi nemzetisége polgári demokratikus együttélésének problémáját is, Louis Bonaparte önkényúrrá emelkedésére mint a centralizált államberendezkedéssel szemben hangoztatott ellenvetéseinek történelmi igazolásra utalt.74 Internáltságából szabadulása után Angliában, majd Amerikában alig volt olyan megnyilatkozása, amelyben — olykor mármár a leegyszerűsítés határait is súrolva — ne szembesítette volna a despotizmus eszközeként és szálláscsináló jaként jellemzett centralizációt a demokratikus kormányzat alapföltételének minősített municipalizmussal, annak gyakran párhuzamba állított angol és magyar hagyományaival,7 5 az utóbbi továbbfejlesztésének terveivel7 6 és mindenekelőtt a példává emelt amerikai változattal.7 7 Washingtonban 1852. január 5-én, az USA kongresszusának két háza által adott banketten, amelyen a kormány több tagja, élükön Webster külügyminiszterrel is részt vett, Kossuth Louis Bonaparte friss államcsínyjével szembesítve a szerinte szabadságot, igazságot és patriotizmust szülő önkormányzatra épült föderalizmus amerikai példáját kijelentette: „A lecke, amit önök az emberiségnek adtak, nem vész el; az államjog tiszteletben tartása az amerikai szövetségi kormányzat és az egyes államok részéről, az általános kímélet, béketűrés és igazságosság tanulságos példájává válik Európa eljön Pl. Beszéd Louisville-ben 1862. márc. 6-án, OL. R. 90. I. 1712. 73 Kossuth először politikai pályája kezdetén, 1833-ban egy, a cenzúra által a megjelentetéstől eltiltott kéziratában szólt úgy a municipiumokról, mint olyan intézményekről, amelyekben potenciálisan „minden magános polgár ... nemzeti felségjogainak gyakorlásában közvetlenül részesül, s mellyekben rejtezik a nemzetek által tapogatózva keresett garantia valahai létesítésének magva". KÖM.VI. 376; Bartalstván: A fiatal Kossuth 217. Vele szemben később a francia júliusi monarchia alkotmányosságát „mockliberális"-nak minősítette, s centralizált közigazgatási rendszerét erős kritikával illette. PH. 1843: 237. sz.; KLI. XIII. 93-94. 74 Ld. Kossuth 1861. ápr. 26-én Mazzininek küldött levelének a mellékletét. OSzKk. Pulszky-hagyaték. An. lit. VIII/2797; Eugenio Kästner: Mazzini e Kossuth (Lettere e documenti inediti). Firenze, 1929. 120—121. 75 Többek között Kossuth 1851. okt. 30-i londoni beszédében. Kossuth in England 60 — 63. — J. T. Smith a „local self-government" ügyének angol teoretikusa és Kossuth támogatója e vonatkozásban némileg már elő is készítette a talajt érvei befogadására. Ld. J. Toulmin Smith: Parallels between the constitution and constitutional history of England and Hungary. London. 1849. 24—48; J. Totdmin Smith: Local self-government and centralization... London, 1851. 225 — 227. Vö. H. J. Hanham: The nineteenth-century constitution. 1815 — 1914. Cambridge, 1969. 372—373. 76 Beszéd Londonban 1851. nov. 3-án. Kossuth in England 78—79; Newman: i. m. 3 — 5. Az amerikai sajtó beszédének ezekre a vonatkozásaira is felfigyelt. Tako: i. m. 76. 77 Többek közt New York-ban 1861. dee. 14-én Columbus-ban 1852. febr. 6-án, Corvington-ban 1852. febr. 24-én, Indianapolis-ban 1862. febr. 27-én, Louisville-ben 1852. márc. 4-én, Newark-ban 1852. ápr. 21-ón elmondott beszédeiben OL. R. 90. I. 1502, 1656, 1685, 1694, 1706, 1785.