Századok – 1975
Tanulmányok - Szabad György: Kossuth az Amerikai Egyesült Államok politikai berendezkedéséről 551/III–IV
564 SZABAD GYÖRGY vendő államai és köztársaságai számára. Ezen az alapon lehet felszámolni a misztikus nyelv- és nemzetiségi kérdést, amit az ármányos zsarnokság azért kavart fel Európában, hogy meggyilkolja a szabadságot; a kisebb államok biztonságukat fogják fellelni a föderatív egybeforrás alapelveiben, miközben megőrzik nemzeti szabadságukat a független önkormányzás elvei alapján, s míg a nagyobb államok lemondva a centralizációs elvekről megszűnnek a kegyetlen zsarnokság vérengzéseinek színterei és gonosztevők nagyravágyásának eszközei lenni, az önkormányzati intézmények biztosítani fogják a helyi sajátos elemek fejlődését. A szabadság, ez a korábban elvont politikai eszme az önkormányzatok bensőséges jótevőjévé válik, és valamennyi alkotóelem jólétéből, elégedettségéből boldogság, béke, biztonság árad majd az egészre."78 Mindezt az a Kossuth fejtegette, aki a magyarság és a vele együttélő nemzetiségek tragikus konfliktusát idézett beszédének leegyszerűsítésével némileg ellentétben korántsem csupán az abszolutisztikus hatalomnak tudta be. Az Egyesült Államok „népéhez" intézett 1850. március 27-i üzenetében — noha továbbra is igyekezett a hatalmon volt magyar politikai erők felelősségét csökkenteni a lezajlott konfliktus előidézésében — elismerte: „Nem titkolom én, hogy a múlt időkben hazám e népeinek sok joguk volt panaszkodni . . . sok sérelmük közös volt a magyar néppel, mert hiszen ez is a szolgaság jármát velők egyenlően viselé. De voltak különös sérelmeik is." Majd az 1849-es nemzetiségi törvény tartalmi ismertetése után kijelentette: „őszinte vallomást teszek előttetek America szabad polgárai, hogy végeszmém a foederatio eszméje, mely egy unióba forrassza össze a magyar s a magyarral szomszéd kisebb népeket, hogy ezen eszmében keresem a nemzetiségek biztosítékát, a népek függetlenségét s önállóságát", majd „Ígéretet" tett „a Magyarország határain belül vegyesen lakó népfajok" további „igazságos" kívánságainak teljesítésére.79 Messzire vezetne, ha követnénk Kossuthot az amerikai önkormányzati rendszer egyes alkotóelemei adaptálásának kísérleteiben, illetve funkcionálásuk vizsgálatában. De kiemelést érdemel kérdéskörünket szűkítve is az amerikai igazságszolgáltatás és különösen az esküdtszéki íendszer dicsérete úgyszólván pályája kezdetétől fogva. Állásfoglalásának bizonyos fejlődését jelzi, hogy pl. Edward Livingstonnak a reformkorban még valósággal magasztalt louisianiai büntetőtörvénykönyvét amerikai útja idején már merevnek minősítette.80 Az 1851-ben szövegezett alkotmány tervének javaslatát az általános választójog alapján formált megyegyűlés „Grand Jury"-ként funkcionáltatására pedig az Egyesült Államokban tett körútja után is demokratikusabbnak ítélte amerikai megfelelőjénél.81 Viszont az amerikai típusú önkormányzatra alapított intézményekben „hatalmas nevelőket" látott, s hatásukat igen sokra ér-78 Beszéd Washingtonban 1852. jan. 5-én. OL. R. 90. I. 1595. Az idézett szövegrészeket kisebb stiláris módosításokkal közli Newman: i. m. 120-121. Vö. Pulszky: i. m. II. 82 — 84. A rendkívül nagy hatást keltő beszédre adott felelete végén ürítette poharát a „független" Magyarországra a Habsburg-hatalom éles diplomáciai reagálását idézve fel Daniel Webster külügyminiszter. Vö. Newman: i. m. 125 —129; Eugene Pivány: Webster and Kossuth. Philadelphia. 1909. 18-22; Jánossy: i. m. 278-282. 79 Kossuth demokráciája. 29—31. A szöveg angol kiadása az idézett passzusokat erős torzítással közli. Kossuth in England. 134 — 135. 80 Például: KÖM. VI. 629; PH. 1841: 7, 52, 53, 54. sz., 1843: 209. sz. KLI. XII. 12, 93, 95, 97, 103; Kossuth beszéde New York-ban 1851. dec. 18-án, OL. R. 90. I. 1518. A vonatkozó részt mellőzi Newman: i. m. 91. 81 OSzKk. Pulszky-hagyaték. An. litt. VIII/2797; Kastner: i. m. 131; Iratok a Kossuth-emigráció történetéhez. 1859. (S. a. r. Koltay-Kastner Jenő) Szeged- 1949. 67.
