Századok – 1975
Tanulmányok - Perényi József: A Keleten maradt magyarok problémája 33/I
A KELETEN MARADT MAGYAROK l'ROBLÉM Aj A 57 állt, egészen а XVII. sz. közepéig. A kánság egész fennállása alatt gyűjtőhelye volt a kazányi, krimi és asztrahányi kánságok elégedetlen elemeinek, vagy népfeleslegének, s így a kaszimovi kánok eleinte néhány száz lovassal, majd több ezres sereggel tudták segíteni a moszkvai nagyfejedelmeket, illetőleg cárokat összes háborúikban. A hivatalos feljegyzések szerint a kaszimoviak sohasem hiányoztak az orosz seregből, akár Kazány vagy Krim, akár Litvánia ellen folyt a harc.71 Nyilvánvalónak tűnik, hogy Kaszim és Jakub tatár kíséretén kívül a hadseregbe rögtön beszervezték a mescser-mocsarokat is, kiknek vezetői ekkoriban már úgyis mohamedánok voltak, bizonyára tudtak tatárul, vagy egyenesen tatárok voltak. Ezek alkották a kaszimovi hadsereg magvát. Tudomásunk van arról is, hogy az új kánságban bizonyos kezdetleges, a kazányihoz hasonló államszervezet jött létre, mely végleg véget vetett a nemzetségfők, illetőleg nomád faluközösségek önállóságának. Megszületett itt a területi szervezkedés egy-egy erődítmény körül. Ilyen volt a már említett Sack, Tyemnyikov és Arzamasz is. Tyemnyikov neve világosan mutatja, hogy itt egy tömenfőnök központjáról van szó, mert oroszul a tömen-főnök a tyemnik nevet viseli. Azt persze nehéz lenne megmondani, hogy vajon a város neve az Aranyhorda egyik tömen-központja volt-e, vagy pedig a kaszimoviaké. Kaszimov mellett szól az a tény, hogy az Aranyhordának onnan nem messze, Narovcsatban már a XIII. sz. végefelé volt egy tömen-központja, nem valószínű, hogy oly közel hozzá egy másik tömén-központot szervezzenek. Véleményem szerint tehát a kaszimovi kánság első idejében a sereg zömét a magyarok alkották. Kaszim fia, Danjar vezetése alatt a mescserek igen jól harcoltak 1471-ben Novgorod ellen, 1472-ben pedig Ahmed kazányi kán ellen. 1486-ban a kánságot megint egy kazányi menekült, Nur Dualet {Nur Devlet) kapja meg, mégpedig „cári" címmel, ami érthető, mert a kazányi kán (cár) fia.72 A kaszimoviak ekkor jelentős erőt képviselhettek, mert az orosz évkönyvek a „sokaságot", „sok tatár" kifejezéssel emlékeznek meg róluk. Becslésem szerint a XV. sz. második felében mintegy 4000—5000 lovasról van szó. így a kaszimovi kánság lassanként egyike lett azoknak a központoknak, mely egységbe fogta a régi Aranyhorda lakosságát. A földműves mordvinokon kívül állattenyésztő mescserek és egyre nagyobb számban kipcsak származású „tatárok" lakták. A nemzetségi szervezet felszámolása után a mescserek és tatárok keveredése mind jobban előre haladt, s ha hinni lehet egy XVI. sz. első feléből származó forrásnak, a magyar nyelvet ekkor már nem beszélték.73 Feltételezhető tehát, hogy a volgai magyarság utódai beolvadtak a kaszimovi kánság tatár lakosságába. Ezzel a volgai magyarság története tulajdonképpen befejezhető lenne, mert megszűnt magyarnak lenni, elvesztette nyelvét. Mégis kissé még tovább kell vinnünk a történelem fonalát, mert a tatárokba 71 Вельяминов-Зериов : i. m. rengeteg forrást idéz erre vonatkozólag. 72 Шишкин : i. m. 12. 73 Kurbszkij herceg IV. Iván parancsára egy sereggel Kazany ellen indult „a rjazanyi, majd a mescser földön keresztül, ahol a mordvin nyelvet beszélik". Сочинения князя Курбского. I.k. Szpétervár 1914, 177.1., 1-ső oszlop. Ez persze nem döntő bizonyíték, mert a herceg nem végzett nyelvészeti kutatásokat, s nem kutatta át a hatalmas területet. Feltűnő, hogy itt, ebben az összefüggésben nem említi a tatárokat sem, holott azok ottléte nem kétséges, sok forrással igazolható. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy a mescserek ekkor már tényleg nem beszéltek magyarul, hanem a három százados tatár hatásra, keveredésre elvesztették nyelvüket, s felvették a tatárt.
