Századok – 1975
Krónika - Beszámoló a Károlyi Mihály születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülésszakról (Pók Attila) 493/II
KRÓNIKA 493 rációk részesedtek a városi igazgatásban. A XII—XIII. sz. folyamán a birodalom belső állapotait illetően a demokrácia a kormányzati egyensúly felbomlását negatívumot jelentett. — H. Ahrweiler túl kategórikusnak tekintette Kurbatov gondolatmenetét. Nemcsak a fogalom tartalmi evolúcióját, hanem alkalmazásának egyéb feltételeit, így azt is tekintetbe kell venni, hogy személy szerint ki alkalmazta a demokrácia fogalmát. Egyébként a bizánci irodalomban szakkifejezésként ademokrácia fogalma állandóan szerepelt. — К. V. Juzbasjan a bizánci külpolitika, nemzetközi kapcsolatok IX — XI. sz.-i vonatkozásait elemezte. Helytelen, de általános szokás a bizánci diplomácia, kormányzat hitszegésének, alattomosságának hangoztatása. Hitszegés, alattomosság nem történelemtudományos fogalmak. Bizánc kialakította a nemzetközi egyezményekre, érintkezésekre vonatkozó nézeteit és értékkategóriáit, köztük a becsületét is. Ezekhez mindenkor tartotta magát, nem sértette meg saját elveit. Örményország bekebelezése nem hódítás, hanem egyezmények útján történt. Az örmény uralkodók és előkelők bizánci méltóságcímeket kaptak, amit elfogadtak és hivalkodtak velük. Ők későn ismerték fel, a bizánci kormányzat kezdettől fogva tudta az adományozott címek valóságos értékét és célját. Az adományozott címek a külkapcsolatok vonatkozásában az alárendelés, majd bekebelezés vagy hódítás jogi megalapozását szolgálták. A méltóságcímek élén a császár személyéhez viszonyított rokonsági fokozatokat jelölő titulusok álltak, ezt követték az egyéb címek. Túl nagy jelentőségük nem volt, ezt minden bizánci hivatalnok tudta. A forrásokban szereplő rangokat és sorrendjüket nem szabad túl komolyan venni, sok köztük a tudálékos, kitalált, sohasem alkalmazott titulus. — M. D. Lordkipanidze a grúz udvar, előkelők és Bizánc kapcsolatát elemezte. A grúz uralkodók bizánci méltóságokat kaptak, de szuverén uralkodóknak tartották magukat. Birodalmi címeikre szívesen hivatkoztak. A IX. ez.-tói császári hűbéresekké váltak és Grúzia ügyei a birodalmi belügyek részét képezték. Ezen a tényen nem változtatott, hogy a grúz uralkodók továbbra is függetlennek, minden esetben grúzoknak és nem bizánciaknak tartották maglikat. Z. V. Udalcova foglalta össze a tanácskozás tapasztalatait. A bizánci társadalom sajátosságainak sok kérdése került tárgyalásra. A végső szót természetesen még senki sem mondta ki, sok a nyitott, problematikus kérdés. Sok egyéb között, ki kell dolgozni a tipologizálás kritériumát, vagy kritériumait. Ebben a vonatkozásban az összehasonlítás, a komparatisztika nélkülözhetetlen. Ezt elvileg tisztázottnak tekinthetjük. Azon azonban alaposan gondolkodni kell, hogy mivel történjék Bizánc összehasonlítása, őszintén be kell vallani, hogy az ázsiai országok fejlődését hiányosan ismerjük. Éppen ezért helyesen jártak el azok, akik óvtak az ázsiai termelőmód fogalmától. Az ázsiai országok történelmének elméleti tipologizálása csakis a kelet-kutatásban elért eredmények elmélyült elemzésén és összegezésén épülhet fel. Az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítani Délkelet-Európa történelmére. Bizánc belső állapotainak vizsgálatában az egyik fontos feladat a város és a vidék kölcsönviszonyának gondos elemzése. Ebben a vonatkozásban a nagy összegezések és általánosítások ideje még nem érkezett el. A kísérletezések éveit éljük. — A tanácskozás nagy pozitívuma a kollegiális, barátságos légkör és a résztvevők kis létszáma. Ez kedvezett a közvetlen eszmecsere, a kérdésfeltevések és feleletek légkörének, örvendetes, hogy ezen a tanácskozáson néhányan vállalták a kötetlen formában való felszólalást. Éppen az így előadott gondolatok keltettek leginkább érdeklődést a részvevőkben. Köszönet illeti a tanácskozás szervezőit, a jól meggondolt program összeállítóit. A magam részéről Udalcova összegezéséhez a következőket fűzöm: a francia, német és orosz nyelvű kifogástalan szinkron-tolmácsolás biztosította a tanácskozás gördülékenységét. A szervezők szívélyes előzékenységéből nem-bizantinológus létemre részt vehettem a tanulságokban gazdag, magas színvonalú tanácskozás programjaiban. Ezért ezúton is köszönetet mondok, őszintén sajnálom viszont, hogy hazai bizantinológusaink nem juthattak el Moszkvába. Az ő aktív részvételüket és szakszerű beszámolójukat e vázlatos tájékoztatás aligha pótolhatja. Bartha Antal BESZÁMOLÓ A KÁROLYI MIHÁLY SZÜLETÉSÉNEK 100. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL RENDEZETT TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKRÓL 1975. március 4-én a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Történelmi Társulat tudományos ülésszakon emlékezett meg Károlyi Mihály születésének 100. évfordulójáról. Az ülésen Erdey-Gri'iz Tibor, az MTA elnöke elnökölt, az elnökségben foglalt helyet Kállai Gyula, a Hazafias Népfront elnöke, az MSzMP KB PB tagja, Komideez 13*
