Századok – 1975

Beszámoló - A szovjet és magyar történészek együttműködésének negyedszázada (Stier Miklós) 399/II

402 STLEft MIKXÖS előrehaladásunkban közvetlen konkrétsággal is bennefoglaltatnak a szovjet történettudománnyal való kapcsolataink gyümölcsei. Az ellenforradalmi korszakban Magyarországot elhagyni kényszerülő, szovjet földön második hazájukra találó magyar kommunista ideológusok és történészek a felszabadulás után hazatérve, a szovjet történettudomány elveinek, módszereinek, eredményeinek ismeretében működtek együtt történettudományunk megújulásáért, fejlődéséért az itthon maradt s illegalitásban dolgozó marxista historikusokkal, teoretikusokkal. Az 50-es évektől vált szervezetté a magyar—szovjet együttműködés a felsőoktatásban. Számos egyetemi hallgató, aspiráns, ösztöndíjas tanult, dolgozott, kutatott a Szovjetunió egyetemein, tudományos intézeteiben, elsősorban a munkásmozgalom, a párttörténet, a népi Magyarország létrejötte és fejlődése tanulmányozásában, tehát éppen azokban a témakörökben — mutatott rá az előadó —, amelyeket Pankratova akadémikus előtérbe állított. Ugyanígy, az ő általa a kongresszuson javasolt módon, átfogó jelleggel valósult meg ezen témakörökben a tudományos együttműködés egyik konkrét formája, amikor a szocialista országok történészeinek részvételével létrejött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom történetével, nemzetközi hatásával foglalkozó, sokoldalúan együttműködő problémabizottság. Tevékenységét Mine akadémikus vezeti, s az 1967-ben Moszkvában tartott, az 50. évfordulót ünneplő ülésszak meggyőzően bizonyítja az együttműködés termékeny voltát. Az ülésszak előadásai két nagy kötetben jelentek meg, s impozáns tablót adnak a Nagy Október nemzetközi jelentőségéről, a proletár internacionalizmus eszméje gyakorlattá válásának folyamatáról. A problómabizottság munkája a megalakulás óta jelentősen kibővült. Vizsgálódási tárgya ma már a közép-kelet-európai országok felszabadulás utáni forradalmi átalakulása is; elemzés és általánosítás, általános törvényszerűségek keresése a szocialista forradalmakban —, egyben az osztály viszonyok, a nemzeti feltételek, a politikai és a kulturális örökség különbözőségéből adódó sajátos jegyek feltárása. E munkálatok eredményeként jelentős mértékben előrehaladt a „Lenin és az Októberi forradalom történelmi tapasztalata. A szocialista forradalom közös törvényszerűségei" c. tanulmánygyűjtemény előkészítése, amely a gazdasági, társadalmi, politikai és tudati fejlődós átfogó kérdéseit vizsgálja az utolsó félévszázadban, többek között a hazafiság és nemzetköziség szerves egységét és gyökeres ellentétét a nacionalizmussal és nemzeti közömbösséggel. Mind szorosabban kapcsolódik a bizottság tevékenységéhez az a kutatómunka, amely a Szovjetunió népei és a magyar nép közös forradalmi hagyományainak feltárását tekinti feladatának. Az eddigi eredményeket két nagyszabású dokumentum-kiadvány reprezentálja. Az előadó ezután ismét konkrét példán keresztül érzékeltette a kapcsolatok jelentőségét, amikor rámutatott arra, hogy a tízkötetes szovjet Világtörténet, a Szovjetunió 12 kötetes történetének eddig megjelent kötetei, más átfogó művek, továbbá a szovjet tudománynak a hazai és az egyetemes történet periodizációjára vonatkozó újabb szempontjai, problémafelvetései nélkülözhetetlennek bizonyultak és bizonyulnak nagy történészvállalkozásunk, a Magyarország története 10 kötetes összefoglalása megvalósításához. Ezek az évek, — a 60-as évek második fele, — már az az időszak, amelyet az együttműködés „kétoldalúvá" válása kezdetének tekinthetünk, amikor már mi is hozzájárultunk a szovjet történettudomány kutatásainak eredményességéhez, elsősorban a háromkötetes Magyarország története szovjet kiadásával kapcsolatban, amellyel a szovjet szerzők, tudományos és eszmei-politikai szempontból egyaránt jelentős munkát alkotva, internacionalista feladatot teljesítettek. Hallatlan problémaérzékenység, az új kérdések és módszerek iránti rendkívüli fogékonyság jellemezte Borisz Fjodorovics Porsnyevet, — folytatta a szovjet tudósokra való visszaemlékezést Pach Zsigmond Pál. Porsnyev akadémikus azt a szovjet történész-