Századok – 1975
Tanulmányok - Perényi József: A Keleten maradt magyarok problémája 33/I
A KELETEN MARADT MAGYAROK l'ROBLÉM Aj A 41 Ezenkívül felhívom a figyelmet egy rendkívül érdekes körülményre. Az orosz krónikákban és oklevelekben a magyarokat щгъ-пйк, Magyarországot is Ugri-mik (lásd inescsera ~ Mesesera) nevezik egészen а XVI. sz. elejéig. Később pedig meghonosodik a lengyelből átvett vengri ~ Vengrija szó. Az átmeneti időben azonban nem egyszer hallunk Mozsari-ról és Mozsarszkaja zemlja-ról, mint Magyarországról,36 sőt a mozjarszkij korolj is megtalálható.3 7 Mit jelent ez? A név csak a cári kancelláriába tartozó emberek írásaiban található. Ott talán még Mátyás próbálkozásai idejéből tudták, hogy a magyarországi magyarok és a mozsarok egy nyelvet beszélnek ? Ezt azonban kevésbé valószínűnek tartom. Hihetőbb a következő magyarázat. Az általam ismert valamennyi Mozsari = Magyarország adat a krimi kánsággal vagy Törökországgal függ össze. Az ottani orosz követek tatár vagy török források alapján adják elő, hogy mi történt Magyarországon. Tatárul és törökül pedig hazánkat Madzsaristánnak nevezték. Következésképpen tehát Madzsaristánból oroszul Mozsari és Mozsarszkaja zemlja lesz. Megmagyarázható ez tisztán nyelvészetileg? Vagy mégis figyelembe kell venni az előbbi feltételezést ? Nehezen tudnék erre felelni. * A nyelvészeti adatok felsorolása, s egy két nyelvészeti problémára tett megoldási kísérletem után rátérek a hozzám közeiebi) álló történeti részre. Már a népnevek tanulmányozása is világosan mutatja, hogy itt meglehetős élénk, és nagy területekre kiterjedő népmozgásokkal kell számolnunk. Kíséreljük meg ezeket rekonstruálni. Az egyetlen biztos forrásból, a Juliánusz barát útjáról készült ún. Ricardus-féle jelentés adataiból kell kiindulnunk. Még egyszer hangsúlyozzuk, hogy a magyar kutatók többségével szemben Magna Hungáriát a Volga nyugati partjára helyeztük, a mai Tatár Autonóm Szocialista Köztársaság nyugati körzeteibe, ahol ma Buinszk, Tyetyusi, Urjum és Tarhani városok, illetőleg községek fekszenek.3 8 Ez valamivel délebbre fekszik attól a területtől, ahol az orosz évkönyvek az 1550-es években a mozsari-1 említik. Véleményünk szerint, ha valaki nem ismerné a baskiriai magyarsággal kapcsolatos feltevéseket, elméleteket, s úgy olvasná el a Juliánusz útjáról készült jelentést, eszébe sem jutna a keleti magyarokat Baskiriába helyezni. A jelentés világosan megmondja, hogy az Ethil-nél (iuxta) találta meg a magyarokat, tehát, ha nyugati irányból utazott kelet felé, akkor világos, hogy nem kelt át a folyón, mert különben a latin szövegben trans lenne. Nincs különben egy nyugati származású utazó sem, aki nem ejtene néhány szót e hatalmas folyón vaió rendkívül nehéz átkelésről. A jelen esetben az Ethil folyót a Volgán kívül semmi más folyóval nem lehet azonosítani, mert a keleti magyaroktól Juliánusz a mordvinok 30 A cár megbeszélte a bojárokkal (1597-ben), hogy a ,,. . . крымской хан пошол на Можары ..." Magyarul ,,. . . a krimi kán elindult Magyarország ellen . . .". A 15 éves háborúban való részvételről van szó. В. И. Буганов: Разрядная книга, 1475— 1598 годов. Moszkva, 1966, 532. Az 1566. évi magyarországi török hadjárattal kapcsolatban pedig Magyarország Можарская земля és Можары névvel szerepel. Я. С. Лурье: Вопросы внешней и внутренней политики в посланиях Ивана IV-ro. А Послания Ивана Грозного с. kötetben. Moszkva—Leningrád, 1951. 491 — 492. 37 1. Novoszileev orosz követ pedig 1570-ben Konstantinápolyban járván követségben, jelentésében a magyar királyt мозярский король-nak nevezi. Путешествия русских послов в XVI —XVII веков. Moszkva-Leningrád, 1954, 382. 38 Perényi József: A Magna Hungaria kérdéséhez. Magyar Nyelv, LV.
