Századok – 1975
Tanulmányok - Perényi József: A Keleten maradt magyarok problémája 33/I
A KELETEN MARADT MAGYAROK l'ROBLÉM Aj A 39 Az idő múltával úgy látszik, hogy a ,,mescser fejedelmek" kifejezés egyre kevésbé jelenti az igazi, mescser nemzetiségű fejedelmeket (a szó talán inkább nemzetségfőt jelent), mint a Mescsera területén élő fejedelmeket, akiknek egy részéről kiderül, hogy tatár. Az említett okmányok közül a legfontosabb és a legérdekesebb számunkra az Iván Yasziljevics moszkvai és az Iván Vasziljevics rjazányi fejedelmek között 1483. június 9-én kötött szerződés. A moszkvai példány adatát közölte nálunk annak idején Munkácsi Szmirnov műve nyomán.2 4 A pontos adat a következő: kiderül, hogy Dan jár tatár cárevics területén, azaz a Mescserán mordvinok, és macsjarinók élnek.25 Ugyanezen szerződés rjazányi példányán e helyen macsjarin helyett mocsárin olvasható.2 6 Ezek szerint az orosz okmányokból a népet és területet jelentő mescsera alak mellett megkapjuk e nép egy tagjának egyesszámú alanyesetét, ha az -in orosz végződést elhagyjuk. Van tehát egy macsjar és egy mocsár formánk ugyanazon nép egy tagjának a jelzésére. Az okmány ja betűje azonban itt szemben az a-val csak az előző cs lágyságát jelzi. Biztosra vehető, hogy az írnok macsjar-1 ejtett, a másik okmánynál pedig nem jelölte a lágyságot. A két okmány írnoka valószínűleg ugyanaz a személy volt. Minthogy az okmány ázó nyelvjárásban íródott, s a hangsúly az utolsó szótagon volt, az egyik forma első o-ját is a-nak kell ejteni. A macsar népnévnek bizonyításunkban döntő jelentősége van, mert szépen levezethető a magyar népnévből. Kiindulópontnak itt természetesen nem a gy-ve 1 írt alakot kell felvenni, hanem a régebbi, honfoglalás előtti madzsar formát, mely csángó és néhány hazai nyelvjárásban mind a mai napig megmaradt.2 7 Feltételezhetjük, hogy a keleten maradt magyarságnál, török környezetben a dzs ~ gy változás nem ment végbe. Ha tehát a magyar népnév <fas-vel hangzott, akkor az orosz nyelvben szabályosan vagy zs-t vagy cs-t találunk. Nézzünk néhány török eredetű orosz kölcsönszót: aladzsa > alacsa (csíkos selyem), dzsirim >- zsirim (nyeregszíj), indzsir > inzsir (füge), kyndzsala > kyncsala, chardzs > harcs, stb. E szavak számát több tucatra lehet szaporítani. Az oroszban tehát a madzsar vagy talán még a modzser szóból is simán macsar vagy mazsar lehet. Külön kérdés itt a magas magánhangzós mescsera alak. A magas magánhangzók persze nem jelentenek problémát, hisz a keleten maradt magyarság körében aligha mehetett végbe az a fejlődés, amit nálunk látunk. Feltételezhetjük, hogy több törzsből keveredtek össze, s köztük erősen képviselve voltak a megyer törzs tagjai. A Juliánusz útjáról készült jelentés alapján úgy látszik, hogy a régi törzsek nem álltak újra össze, hanem a több törzsből származó nemzetségekből most egy új képlet alakult, ha tetszik nevezzük törzsnek, s ennek a neve most nyelvjárásokként medzser-madzsar lett. Itt tehát nem ment végbe, mert nem is mehetett végbe az a változás, ami Magyarországon történt, hogy a mélyhangú alak népnévvé vált, a magashangú törzsnév pedig a törzzsel együtt eltűnt. A mescser szóban levő dzs > sö (s) változás magyarázata persze nyelvészetileg nehezebb, mint a mocsár cs-je, bár szerintem nem kell itt sem közvetítő nyelvvel dolgozni. Számomra, a történész számára persze a mescsera 24 Lásd a 8. jegyzetet. 25 «. . . бесерменин, или моръдвин, или мачдрин.» Духовные грамоты, 284. 26 Uo. 288. 1. 27 Babos Ernő : A magyar népnév ősmagyarkori hangalakjához. Magyar Nyelv, 1957, 438—442.
