Századok – 1975
Tanulmányok - Pach Zsigmond Pál: A Levante-kereskedelem erdélyi útvonala I. Lajos és Zsigmond korában 3/I
A I.EVANTE-KERESKEDELEM EBDÉLYI ÚTVONALA 29 brassaiakról is, akiknek a vajda országán belül csak Rucar-ban és a dunai átkelőhelyen kell vámot fizetniök.144 Különösen kiemelik az utóbbi vonatkozást a Dan országlásának második periódusából145 származó oklevelek. 1429 elején (valószínűleg a törökkel való békekötést adva hírül), arra hívta fel a brassóiakat: jöjjenek, s kereskedjenek szabadon egészen a tengerig („макар и на само море");146 s 1431-ben is, amikor átírta Mircea 1413. évi szabadalomlevelének latin változatát,147 és az ehhez újonnan illesztett szláv szövegbe újból árufajtánként részletezett vámtarifát iktatott, megismételte, hogy a brassóiak és barcaságiak szabadon kereskedhetnek a Vaskaputól a nagy tengerig (,,WT жел'Ьзних врат даже до великааго мор"Ь"). Ez nyilvánvalóan a bräilai út („brassói út") folytatását jelentette kelet felé egészen a tengerpartig, a Duna torkolatáig, a moldvai fejedelemséghez tartozó Kiliáig, (amely esetre a régebbi szabályozás egy harmincad fizetését írta elő). Ha viszont más úton haladnak, ti. déli irányban — „akár Durostornál [Dirstor, Silistra], akár Gyurgyevónál [Giurgiu], akár Nikápolvnál [Nikopol] kelnek át áruikkal a Dunán" — , akkor kifelé menet a dunai révnél 100-tól 3-at, visszatértükkor Rucár-ban megint 100-tól 3-at, azaz két harmincadot teljesítsenek.148 Az utóbbi átkelőhelyekre való utalás arról tanúskodik, hogy a brassóiak kereskedelme továbbra is kiterjedt a Dunától délre eső bulgár területekre is. — A Havasalföldön belüli behozatali és kiviteli tevékenységükre vonatkozó megállapodást Dan egyébként hamarosan országa valamennyi piac- és vámhelyének tudomására adta — ebben az összefüggésben Rucar, Címpolung, Curtea-de-Argeç, Tîrgoviçte, Tîrguçor, Säcueni, Gherghita (Ploestitől délkeletre), Bräila, Buzäu és Floci (Bráila-tól délre) helységeket nevezte meg149 —, s még 1431-ben újból is rendelkezett a vámokról, főként éppen a bors, a sáfrány, a gyapot forgalmáról.150 A következő zavaros időkben, a Barcaságra zúdult első török betörés (1432 június) előtt és után is szakadatlan maradt a kapcsolat Brassó és mind a Dan örökébe lépő Alexandru Aldea, mind az ellene pártot foglaló Mircea-fi Vlad Dracul között,151 hogy végül — az 1432-ben színleg vagy tényleg török főséget vállaló — Aldea15 2 halála után, 1435-ben, Zsigmond király és Brassó támogatásával, Vlad Dracul kerüljön a trónra.15 3 Uralomra jutását hamarosan újabb megállapodás követte Brassóval 1436-ban,15 4 s a vámszabályzatnak is újabb kiadása 1437-ben: benne az ismert utalásokkal a „brassói útra egészen 114 Bogdan, Documente si regeste, 15 — 18; (Zimmermann—) Oündisch, Urkundenbueh, IV, 222 — 228. 145 Az 1424 utáni években ismét Radul Praznaglava volt hatalmon, de Zsigmond segítségével 1427 tavaszán Dan végképpen kiszorította az országból; vö. (Zimmermann — ) Oündisch, Urkundenbueh, IV, 258 — 261, 271, 373. 146 Bogdan, Documente si regeste, 19; (Zimmermann — ) Oündisch, Urkundenbueh, IV, 373-374. 147 Lásd fentebb a 73. jegyzetet. 148 Bogdan, Documente si regeste, 20 — 23; Tocilescu, i. m. 33 — 35; (Zimmermann — ) Oündisch, Urkundenbueh, IV, 426 — 429; vö. fentebb a 62. jegyzettel. 149 Bogdan, Documente si regeste, 23 — 24; (Zimmermann — ) Oündisch, Urkundenbueh, IV, 430—431. lso Bogdan, Documente çi regeste, 24 — 25. 151 (Zimmermann—) Oündisch, Urkundenbueh, IV, 438 — 456, 501—506, 531 — 638. 152 (Zimmermann — ) Oündisch, Urkundenbueh, IV, 466—476. 153 (Zimmermann—) Gündiscli, Urkundenbueh, IV, 577 — 679. 154 (Zimmermann—) Gündiscli, Urkundenbueh, IV, 609 — 610.
