Századok – 1975

Tanulmányok - Pach Zsigmond Pál: A Levante-kereskedelem erdélyi útvonala I. Lajos és Zsigmond korában 3/I

22 FACH ZSIGMOND l'il. császárt arra szólította fel, hogy zárja el a velenceiek elől Konstantinápoly piacán kívül a Boszporuszt is: a don-torkolati Tanával (Azov), legfontosabb fekete-tengeri telepükkel való összeköttetést.101 Hogy a távolsági kereskedelemnek Indiából a Perzsa-öblön és Mezopotá­mián, illetőleg a Vörös-tengeren át a Földközi tenger keleti partjaihoz vezető déli útvonalaira, Alexandria és ezen a réven Velence áru-utánpótlására érzé­keny csapást mérhet az északi vonal forgalmának felfejlesztése, amely a Távol-Keletről jórészt szárazföldi utakon a Fekete-tengerhez vezetett;10 2 hogy Bizánc segítségével Velencét ettől az útvonaltól teljesen távoltarthatja, — Zsigmond­nak ezek a várakozásai feltétlenül túlzottak voltak. Mégis a követeknek adott utasításai nemcsak nagyvonalúságot mutattak, hanem a gazdasági lehetőségek és történelmi előzmények jó ismeretén is nyugodtak, — állapította meg már Heimpel.10 3 A fekete-tengeri genovai kolónia, Kaffa és velencei telep, Tana forgalma ugyanis korábban vetekedett Alexán dr iáé val, és az északi karaván­útvonal valóban nagy lehetőséget rejtett magában. Ez az út a volgai Asztra­hany (Astrachan) és Szaraj felé, majd a Káspi-tengeren (vagy északi partja mentén) az Ural folyóhoz, innen szárazföldön, az Arai-tavat északról és a Balkas (Balchas)-tavat délről érintve, a Tiancsan (Tiensan)-hegység északi oldalán Kínába vezetett; másrészt ugyancsak a Káspi-tengeren át Perzsiába vitt, sőt a Káspi-tenger délkeleti sarkánál levő Aszterabadon (Csikisljar) át egy indiai karavánútba torkollott.104 Ekként az északi karaván-útvonal éppen­úgy biztosíthatta a legfontosabb indiai fűszerek: a bors, a gyömbér, a szegfű­szeg, ezek mellett a perzsa és kínai selyem, a gyapot utánpótlását a Fekete­tenger mellékén, mint a déli útvonal Alexandriában.10 5 S biztosította is, hullámzásokon-megszakításokon keresztül, a XIV. század folyamán. Az északi útvonal fénykora ugyan 1240 és 1340 közé esett, s a mongol birodalom felbomlásával előálló zavaros viszonyok és fegyveres konfliktusok közepette az 1340-es években forgalma egyidőre megszakadt; de a század második felében ismét megindult — mégpedig olyan módon, hogy a vetélytárs velencei gyarmat, Tana meggyöngültével, éppen Kaffa szerepe emelkedett ki a kipcsaki kánsággal: Asztrahany-nyal és Szaraj-jal való keres­kedelmi érintkezésben; mígnem Timur Lenk hadainak megjelenése a Don és a Volga torkolatánál, Tana feldúlása, Asztrahany és Szaraj felégetése (1395— 1396), majd a hódító halála (1405) után ismét eluralkodó anarchia újabb — végső? — csapást mért az északi karavánút kereskedelmére.106 Ez újabb fejlemények előtti állapotra utalhatott tehát Zsigmond 1412. évi levelének az a kitétele, amely a Kínából Kaffa felé menő forgalom olyan bőségének és folya­matosságának helyreállítására buzdított, „prout in diebus antiquis re vera fuisse asseritur".107 101 Heimpel, i. m. 148. 102 Az ázsiai-európai kereskedelem északi és déli útvonalaira: A. H. Lybyer, The Ottoman Turks and the Routes of Oriental Trade, The English Historical Review, XXX, 120, London, October 1915, 578 — 579. 103 Heimpel, i. m. 153. 104 Heyd, i. m. II, 78, 191, 227-238, 377. 105 Heimpel, i. m. 150 —152. — Zsigmond terve „harmadik pontjának" — amely a Kaffa—Lwów útvonalon nyugodott — szintén voltak tényleges előzményei: Heyd, i. m. II, 719; a genovaiak és a bizánci császár régebbi közös próbálkozásai Velencének a Fekete-tengerről való kiszorítására: II, 158. •»e Heyd, i. m. II, 52, 188 — 190, 195-209, 374 — 376, 427, 456; Lybyer, i. m. 579 — 581; Malowist, i. m. 16-18, 48. 107 Id. Heimpel, i. m. 155.

Next

/
Thumbnails
Contents