Századok – 1975

Történeti irodalom - Kende János lásd Farkas Dezső - Komoróczy György: A reformkori Debrecen (Ism. Kállay István) 201/I

TÖRTÉNETI IRODALOM 201 Európai hadjáratai rendre sovány részeredménnyel vagy nyílt kudarccal végződtek8

, de „mesterien értett ahhoz, hogy a sikertelenséget népe előtt olyan győzelemnek tüntesse fel, aminek megtévesztő hatása alatt még napjainkban is töretlen fény övezi hadvezéri nagyságát". Magyarország 1541-es megszállására az adott nemzetközi erőviszonyok sarkallták. A budai beglerbégsóg 1569/60-as pénztári naplói szerint a hódoltság csak 6 — 8 millió akcsét jövedelmezett évente, viszont a 10 328 főnyi állandó zsoldos helyőrség illetménye 23 millióra rúgott! Az óriási deficitet, 17 — 18 millió akcsét a gazdag Egyiptom adójából fedezték. „A várak időnkénti felszerelési és karbantartási költségeivel együtt így Szulejmánnak a magyarországi támaszpont fenntartása évi 300 000 aranyába került." Szulejmán művelt, tudománykedvelő, verselgető ember volt, de rossz hadvezér. 1566-os szigetvári, „tizenharmadik hadjáratát éppen olyan határozatlansággal vezette, mint a legelsőt". Mint Káldy-Nagy Gyula a korábbi (és mai török) véleményekkel szöges ellentétben röviden summázta: „a lepergett századok során időről időre akadtak olyan kivételes képességű emberek, akiknek történelemformáló erejük volt; Szulejmán nem tartozott ezek közé. Híres történeti személyiség lett mégis, de nem annyira kiváló képességei, mint inkább az adott viszonyok miatt. Legnagyobb győzelme, Mohácsnál szinte az ölébe hullott, éppen amikor az európai hatalmi egyensúly felbomlott. Az ekkor kialakult körülmények, tehát a korszak, amelyben született, tette naggyá Szulejmánt." Mészáros László KOMORÖCZY GYÖRGY: A REFORMKORI DEBRECEN (A Hajdú-Bihar megyei Levéltár Közleményei 6. sz. Debrecen 1974. 355 1.) A háromtípusú gazdasági terület — az árvízmentes, szigetszerű magaslat, a búzatermő lösz és a futóhomokos táj — találkozásánál fekvő Debrecen fejlődése a magyar várostörténet számos általános és különös jellemzőjét veti fel. Fekvése lehetőséget nyújtott a mezőgazdasági termelés különböző ágazatainak és a pásztorkodásnak a kifejlesztésére, a nemzetközi útvonalak lehetővé tették a kereskedelem kifejlődését. Komoróczy György, kinek e tárgykörből merített számos kiváló munkáját e helyütt még csak összefoglalóan sem lehetséges megemlíteni, e fejlődés sokrétű vizsgálatára vállalkozott, a reformkor időszakára vonatkozóan. Munkája, eddig kiaknázatlan levéltári forrásokra támaszkodva, a reformkori Debrecen legáltalánosabb kérdéseit kívánja bemutatni. A felhasznált eredeti források nagy száma arra utal, hogy a szerző e munkájához nemcsak évekig, de évtizedekig gyűjtötte az anyagot. A munka egy — a reformkorban jelentős szerepet játszó — város helyzetét vizsgálva, az országos fejlődéshez kíván adatokat szolgáltatni. Elismeréssel kell szólni a monográfia bevezetéséről, mely a tárgyra vonatkozó magyar várostörténeti irodalom kiváló összefoglalása. E részt nemcsak a Debrecen történetével, hanem az országos fejlődéssel foglalkozók is haszonnal forgathatják. A munka három nagy fejezetre — település, városfejlesztés, a társadalom gazdasági rendje, politikai és igazgatási szervezet — tagolódik. Az első fejezet ismerteti a városmag kialakulását, a belvárosi házak, utak állapotát, a közvilágítás, víz- és csatornaépítés helyzetét, az árkon kívüli településeket, a kertségeket és tanyákat. Megállapítja, hogy a város össznépessége a polgári forradalmat az ország legnagyobb városaival egy sorban érte el. A második fejezet a társadalom gazdasági rendjével foglalkozik. Olvashatunk a városi közösség ingatlantulajdonáról, a királyi kisebb haszonvételekről, az egyéni vagyonképződésről, a földművelésről és állattenyésztésről, a város jobbágytelkeiről, az ipari (céhen belüli és kívüli) termelésről és a kereskedelemről. A szerző szerint a mezőgazdaság terén kevésbé érvényesültek a korszakban másútt már alkalmazott agrotechnikai módszerek. A kereskedelemben a konzervatív magatartású céhek mellett kifejlődtek a lazább szervezetű társaságok, a hazai és külföldi városokba irányuló áruszállítás. Ez a fejlődés hatott a társadalomban végbement rétegződésre, a polgárságon belül vagyoni, társadalmi különbségek kialakulására. A település szerkezetében is változás következett be; a város "Szulejmán európai hadjáratairól, hadvezéri portréjáról ld. Oy. Káldy-Nagy: Suleimans Angriff auf Europa. Acta Orientalia, 1974. 28. torn. 2. fasc. 163—212.