Századok – 1975
Közlemények - Farkas Gábor: A tőkés gazdasági fejlődés néhány kérdése Fejér megyében 1029/V–VI
A TŐKÉS GAZDASÁGI FEJLŐDÉS FEJÉR MEGYÉBEN 1079* Fokozták a termelést a hadiipari üzemekben. Maximális kapacitását a gánti bánya már az 1937 — 1938-as években elérte. A munkafolyamatokat gépesítették, így az érc a bányától a szállítóvagonokba történő bejuttatásig gépi erővel történt. A háborús termelés 1940-ben kezdődött, amikor az évi termelést is — a németek nyomására — tovább fokozták. Éppen a negyvenes években mutatkozott meg egyre világosabban, hogy Gánton a bauxitkészletek kiapadóban vannak. 1942-től már munkaszolgálatosokkal (szerb, román, magyar és zsidó) egészítették ki az egyre csökkenő munkásgárdát, majd a termelés fokozására nagy tömegekben hozták a hadifoglyokat (olasz, francia, lengyel), 1944 szeptemberétől pedig a német Todt szervezet irányította a termelést. Az egyre növekvő termelési hajszát az 1937—1944 közötti években az alábbi kimutatás szemlélteti.18 7 Év Termelés (tonna) Német export (tonna) Munkáslétszám Átlagkereset (napi P) 1937 426 815 457 890 518 3,30 1938 467 288 316 430 791 3,50 1939 420 004 491 815 849 3,61 1940 425 654 546 994 890 3,79 1941 534 351 490 696 941 5,72 1942 531 794 561 358 1 158 5,21 1943 565 715 516 641 1 009 7,88 1944 420 612 — 1 430 Az 1944. évi Németországba irányuló bauxitszállítások mennyiségét már összesíteni nem lehetett. A németek december közepéig Bodajkra szakadatlanul szállították az ércet. Az Aluminiumérc Bánya ós Ipar rt még két bauxit bányát üzemeltet Fejér megyében. 1941-ben nyitották meg az Iszkaszentgyörgy-kincsesbányait, és később az óbaroki bányát. A Németországba irányuló bauxitexportot e két újabb bánya szemmelláthatóan lendítette. Iszkaszentgyörgyön német vájárok nagyszámban dolgoztak már a bányanyitás óta, majd 1944 szeptemberétől „a Todt szervezet balatoni főépítésvezetősége" 800 fős német katonai munkacsoporttal dolgoztatott a bauxittermelés fokozása érdekében. A németek a bauxitot a véderőszállítmányok sorába felvették. Bodajkon külön német szállításvezetőség irányította a gánti és iszkaszentgyörgyi bauxit berakását és Németországba irányítását.18 8 1938. augusztus 31-én a szolgaegyházi Szeszgyár- és Finomító rt az 1938. évi XXX. tc. 23. §-a értelmében kincstári tulajdonba került, s szinte azonnal megkezdték a szeszgyár átállítását a hadigazdálkodásra. Az üzem a szeszegyedáruságról szóló törvény alapján a Pénzügyminisztérium kebelében működő Szeszegyedárusági Igazgatóság irányítása alá került. Az említett igazgatóság általános rekonstrukciót hajtott végre, s az üzemet a Dunántúl egyik legmodernebb szeszgyárává építette ki. Évente az 50 fős állandó munkásgárdával dolgozó szeszgyárban 2 — 3 hónapig szeszelőállítással foglalkoztak, majd a többi hónapokban a dunántúli szeszgyárakból ide szállított nyersszeszből 96 fokos finomszeszt állítottak elő. A finomszeszből viztelen szeszt gyártottak, amelyet benzinnel kevertek és ezt motalkó néven motorhajtó üzemanyagként hozták forgalomba. A háborús előkészületek során — de a háborús évek alatt is — a motalkó gyártása lett a szeszgyár egyik főfeladata. Nyersanyagot, cukorrépát a környező uradalmak bőven termeltek (sárosdi, nagylóki, perkátai, szolga-1,7 Gáspár F. : i. m. 188 Jenei K. : i. m.
