Századok – 1975
Közlemények - Farkas Gábor: A tőkés gazdasági fejlődés néhány kérdése Fejér megyében 1029/V–VI
1080 FARKAS GÁBOR egyházi, seregélyesi, kálozi stb.). A termelőterületet a gyárigazgató minden tavasszal pénzügyőrökkel ellenőriztette, hogy megbizonyosodjék a leszerződött répaföldek nagyságáról. Ennek ellenére sem tudták a kívánt mennyiséget biztosítani, így évente több hónapon keresztül melaszból történt a motalkó alapanyagának az előállítása. Magyarországnak a Szovjetunió elleni háborúba történő bekapcsolódása után — 1941 nyarán — az iparügyi miniszter sürgősségi sorrendben elrendelte a szeszgyár területén a glicerinüzem létesítését. Az épület elkészültével meg is kezdődtek a glicerinelőállítási kísérletek, amelyek a felszabadulásig ebben a stádiumban maradtak. A kísérletek megkezdése után (1942 július) a Szesz- és Gliceringyár elnevezésű üzem A csoportba sorolt hadiüzem lett. A gyártási kísérletekkel a hadügyi kormányzatnak az volt a célja, hogy az addigi magyar és német laboratóriumi kísérletek alapján, erjedéses alapon szervezzék meg a glicerin előállítását. Magyarországon ugyanis az erjedéses gliceringyártás technológiája ismeretlen volt, és nem álltak rendelkezésre a gépi berendezések sem. Ezeket, valamint a gliceringyártási eljárást a bécsi F. G. Kretschmer und Co. cég engedte át és szállította Szolgaegyházára. Berendezést rendeltek a Hruschauer Tonwaxenfabrik Aktien Gesellschaft telepéről is. 1943 nyarától Lüdecke és Pampe német vegyészmérnökök irányították a kísérleteket, amelyek 1944 nyarán sem vezettek eredményre. A nyert glicerin erősen szennyezett és így használhatatlan volt.189 A móri szénbányát 1943-ban a pusztavámi szénbányát létesítő cég vásárolta meg. A termelést Móron 1944 végéig folytatták, de a katonai parancsnokság még 1945 januárban is erőltette a termelés fokozását, míg végül is, német katonai intézkedésre a bányát bénították. A pusztavámi szénvagyon kitermelésére 1942-ben a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt, a Weiss Mannfréd Vas- és Fémművek hozott létre érdekközösséget. Ekkor úgy látták, hogy évente 4 millió mázsa szenet tudnak kibányászni Pusztavámon. 1943 végén a termelés meg is indult és naponta 30 vagon szenet hoztak a felszínre, de a telepítés tovább folyt. A pusztavámi szénbányában az intenzív termelés csak 1945 után indulhatott meg.190 A háborús program nagy beruházásai közé tartozott Székesfehérvárott három hadiüzem létesítése. Ezek közül a háború alatt legnagyobb jelentőségű a Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémáru rt által alapított üzem lett. 1939—1944 között a gyárat folyamatosan építették és bővítették, miközben az elkészült épületekben folyt a haditermelés. A felszabadulás élőtt a részvénytársaság 4 millió 731 ezer pengőt ruházott be az épületekbe és a gépi berendezés értéket 990 ezer svájci frankra becsülték. A legtöbb beruházás 1940-ben történt, amikor a felszabadulás előtti invesztíciós összeg 50%-át a székesfehérvári üzemre fordították. A termelés 1939-ben indult. Ekkor kb. 100 munkás eléggé korszerűtlen gépeken (Csepelről szállították őket Székesfehérvárra) dolgozott. A következő években Svájcból, Németországból, főleg automata gépek érkeztek, és a termelés gyorsan emelkedett. Ezt kívánta a hadügyi kormányzat is. A munkások és alkalmazottak létszáma egyre gyarapodott. 1942-ben 2500 munkást és 250 tisztviselőt alkalmaztak, de később ez még inkább szaporodott. A gyárban a munkások átlag keresete a következő volt: Év Átlag-órabér (pengő) 1939 0,54 1940 0,57 1941 0,69 1942 0,84 1943 10,06 189 Farkas G. : A szabadegyházi szeszgyár története 1912 — 1949. uo. 190 Jenei K. : i. m.
