Századok – 1975
Közlemények - Farkas Gábor: A tőkés gazdasági fejlődés néhány kérdése Fejér megyében 1029/V–VI
1078 FARKAS GÁBOR ben a helybeliek aratást, cséplést és bérletföldek művelését vállalták, az uradalmakban pedig idegenek (summások) dolgoztak: számuk a háború alatt a következő volt: Év Summások Év (fő) 1939 6 700 1940 7 645 1941 8 860 1942 10 000 1943 8 000 Az idegen munkáscsapatokkal azonban a mezőgazdasági munkákat teljesen elvégeztetni nem lehetett. Mód nyílott arra, hogy egyes uradalmak a Gazdasági Munkaközvetítő Hivatal útján kapjanak munkaerőt. Ezek honvédelmi munkaszolgálatosok voltak, akiktől viszont az uradalmak óvakodtak, mert igen csökkent munkateljesítményt nyújtottak. A sztrájkolók ellen a hatóság erélyesen fellépett: 1941-ben 40 személyt, 1942-ben 52-t internáltak mezőgazdasági munkamegtagadás miatt.18 2 1944-ben már csak néhány uradalom tudott summásokat szerződtetni, a mezőgazdasági munkaerőt erdélyi, később délvidéki, majd az alföldi megyék menekültjeiből, de főleg a leventékből toborozták. Az előszállási uradalomban például 600 Békés megyei leventét alkalmaztak kukoricatörésre; Kálozon, a Komlós gazdaságban még akkor is szedték a répát a summások, amikor a szovjet csapatok a szomszédos pusztát elfoglalták.18 3 A nagybirtokosok a termés egy részének megmentése érdekében fokozták a munkatempót. 1942-ben még kevesebb az igaerő, a kézimunkás. Az államhatalom részéről fokozott követelményekkel léptek fel a mezőgazdasággal szemben. A kötelező terménybeszolgáltatás azt jelentette, hogy a vetőmag és a fejadag gabonán túl minden terményt elszállítottak a Futurába. A közellátásban az első zavar 1942-ben jelentkezett; zsírhiány lépett fel a népélelmezésben, de a tüzelő, a talpbőr, a lábbeli hiány már érződött. Aránytalanul magasra szökött a ruházati anyagok ára, melyek minősége viszont egyre gyengébb lett.18 4 A háborús konjunktúra a hitelintézetek vagyonának gyarapodásában is jelentkezett. 1940-ben a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank érdekközösségébe került a Népsegélyző Egylet. 1941 végén alakult az Egyházmegyei Takarékpénztár rt, 200 ezer pengő alaptőkével. Az ipartelepek létesítéséhez, kereskedelmi vállalkozásokhoz is adott kölcsönt. Móron a takarékpénztár 1941-ben 67 869 pengő nyereséget szerzett, de a bicskei takarékpénztár 142 523, a bicskei gazdasági takarékpénztár 27 413, az ercsi 23 707, az érdi takarékpénztár 83 244 pengő nyereséggel zárta az évet.18 5 1941 nyarán a megyében hadiüzemeknek nyilvánították az Aluminium Ércbánya és Ipar rt. gánti és iszkaszentgyörgyi bányatelepeit, a Kisgyón —Bakony vidéki Egyesült Kőszénbánya rt. kisgyóni szénbányáját, a Zsacskó és Társa móri kőszénbányáját, a Fejér megyei cukorgyár rt. ercsi üzemét és a Fejér megyei villamossági rt-t Baracskán. Székesfehérvárott hadiüzem lett Bory Pál gépműhelye (Alsókirálysor 12), az Első Budapesti Gőzmalom rt fehérvári telepe (Váralja sor 1), a Légszeszgyár és Vegyiművek rt, azután a Városi Közművek is.186 182 Alispáni jelentés 1941 — 1945. les fmL. Fejér vármegye Földbirtokrendező Bizottságának iratai 1945. Kálóz. 184 Alispáni jelentés 1942. évről. 185 Nagy Magyar Compass. Bp. 1942. 427 — 428. 186 Városi főispáni iratok, 1941—19. sz.
