Századok – 1975
Közlemények - Farkas Gábor: A tőkés gazdasági fejlődés néhány kérdése Fejér megyében 1029/V–VI
A TŐKÉS GAZDASÁGI FEJLŐDÉS FEJÉR MEGYÉBEN 1069 tejtermelés egészen kiváló volt, szakszerű irányítás mellett működött. Igaz, itt már 1920-ban állami ellenőrzést vezettek be, ami a kisbirtokosoknál csak 1934-ben sikeiiilt.142 Ezután az uradalmak termelési, tenyésztési módszerei egyre jobban rányomták bélyegüket a kisgazdaságokra. Az uradalmakból tenyészállatokat szereztek be a gazdák, amelyekkel tovább szaporították az állományt. Egyre jobban tejelő tehénállományt sikerült kinevelni a kisbirtokosknak is. A tejet tőlük zömében szövetkezetek vásárolták fel. Fejér megyében 1941-ben 91 tejgyűjtő hely volt, melyből 46 szövetkezeti formában működött. Uradalmakból azonban közvetlenül is szállítottak tejet a fővárosba: pl. Wimpffen gazdaságok Ercsiből, Hunyady gazdasága Nagylókról és a zirci apátsági uradalom Előszállásról. A Budapesthez közeleső Bicske-Tükröspusztai gazdaságból Pálffy Daun József 1934 nyarán naponta közel 3000 liter tejet küldött a fővárosi tejüzemekbe,143 de a többi, a városhoz 25 — 40 km-re eső falvakból és nagy gazdaságokból rendszeresen érkezik a tejszállítmány. A bicskei, az etyeki, baracskai, tárnoki, ercsi, érdi, százhalombattai, kápolnásnyéki tejszövetkezetek és csarnokok, illetve a milimárik nagy mértékben járultak hozzá a főváros tej ellátásához. Fejér megyének a fővároshoz közeli helyiségeiből 1925-ben még csak 3684 litert, 1930-ban már 5000, 1934-ben pedig 14 560 liter tejet vittek Budapestre.14 4 Vasúton elég gyorsan jutott el Fejér megyéből a fővárosba a tej. A kápolnásnyéki gazdaságból 19 óra, Enyingről 18, Sárosdról 17, Pátkáról 29, Polgárdiból 30 óra alatt fordultak meg vasúton a tejeskocsik. A megye kedvező közlekedési adottságát mutatja az is, hogy Bátaszékről 35, Sarkadról 36, Fürgédről 43, Ujdombovárról és Paksról 38 — 38 óra kellett, amíg a tejszállító kocsik megérkeztek valamelyik budapesti pályaudvarra.14 5 A Dreher-féle tejkereskedés 1882-től a martonvásári uradalomból szerezte be elsősorban a tejet. A Fejér megyei tejgazdaságok a fővárost biztos piacnak tekintették, és a szomszédos Pest megye gazdaságaival együtt a tejellátás kétharmadát fedezik a fővárosban. 1934-ben a tejtermelés majdnem 60%-a került Fejér megyéből Budapestre. 1934 első kilenc hónapjában a Fejér megyei gazdaságokban naponta 209 591 liter tejet fejtek, melyből 125 622 liter jutott a fővárosi fogyasztókhoz. A fővárosba vitt tej 89%-a a nagybirtokok tehenészeteiből került ki, és csak 10—11%-a milimáriktól ill. kistermelőktől. Az ún. teljes tejnek ez a nagymérvű értékesítése ad magyarázatot arra, hogy Fejér megyében kevés (11) tejfeldolgozó üzem van.146 A gazgaságok a tejet szivesebben szállították a fővárosba, mert ott (néhány fillérrel) magasabb árat kaptak érte. Ezért Fejér megyében arra törekedtek, hogy az árakat a fővárosihoz közelítsék. Székesfehérvárott 1939 nyarán a tej termelői és viszonteladói ára 18 fillér, fogyasztói ára pedig 20 fillér volt.14 7 1941 nyarán a termelő Budapesten 30 fillért kapott a tej literjéért, Székesfehérvárott pedig 29-et. A polgármester szerint Székesfehérvárott is 30 fillérben kellene a tej árát maximálni, hogy a termelők nagyobb mennyiséget küldjenek. Ugyanis Fejér megye, de különösen Székesfehérvár város lakosságának tejellátása nem volt kielégítő. Székesfehérvár tejtermelői kb. 80%-ban a kisbirtokosok közül kerültek ki. A tejellátás elégtelensége itt éppen a kisüzemi gazdaságok döntő arányából fakadt. A székesfehérvári kisbirtokosok nem rendelkeztek olyan tehénállománnyal sem, amely a város tejellátását helyben döntően befolyásolhatta volna. A tehenek zömét igába fogták és ez az állomány a tejtermelésből kiesett. (Persze ez a megye kisgazdaságaiban sem kedvezőbb. Az össztehénállománynak csak 38,8%-a volt a 100 kat. holdnál 142 Uo. 6-7. 143 MSK. 86. k. 1. sz. Budapest tejellátása (Bp. 1936). 84 (a továbbiakban: MSK. 86. k.). 144 Uo. 67. 145 Uo. 82-83. 146 Uo. 58-60. 147 FML. Székesfehérvár város Főispánjának iratai, 1942—106. sz. 20*
