Századok – 1975
Közlemények - Farkas Gábor: A tőkés gazdasági fejlődés néhány kérdése Fejér megyében 1029/V–VI
1068 FARKAS GÁBOR barackfa állomány. Számszeríiséget tekintve a kajszi, a szilva, az alma, a meggy, a körte, dió, cseresznyefák állománya következik, de ezek jóval alatta maradnak az őszi barack termelésnek.13 4 A gazdák az állattenyésztésre egyre nagyobb súlyt helyeztek. Ezt a kis- és nagygazdaságok egyaránt szorgalommal űzik, hisz bevételeikben az állattenyésztésből eredő összeg mindig nagyobb (62%), mint a többi művelési ágban termelt árukért kapott pénz (34%).13 5 Az állatvásárok közül a székesfehérvári a legjelentősebb, ahol évente 12 vásárt tartottak. 1936-ban 12 600 db szarvasmarhát hajtottak fel a vásárra, amelynek 60%-a gazdát cserélt. A lovaknak 41, a sertéseknek 73%-át adták el.13 6 A minőségi állatfajtákkal (bonyhádi, telivér szimentáli, berni, mürztali, mariahofi, pinzgaui mölltáli, borzderes, vörös és fekete lapály) évtizedeken át folytatott keresztezés eredménye a mai Fejér megyei szimentáli jellegű, pirostarka szarvasmarha.13 7 A szakszerűség mellett a szarvasmarhaállomány minőségileg tovább javult. Az állomány számbeliségét az alábbi kimutatás jelzi:13 8 1935 1936 1937 1938 1939 Szarvasmarha 87 176 77 865 76 863 81 420 83 021 A szarvasmarha fajtaváltás 1880 után fokozatosan következett be. 1911-ben még az állomány 20%-a magyar fajta volt, de 1938-ban csak 7%, melyből 4600 igásökör. Ennek is döntő része a zirci apátsági (Előszállás) uradalomban volt.13 9 Ugyanitt tartottak szilajtehenekből gulyát is, kizárólag a vonóerő pótlására. 1938-ban az állatállomány fajtajellege a következő:14 0 Magyar 7% Szimentáli 90% Borzderes 1 % Egyéb 2% Az állomány 47%-a tehenekből állott.14 1 Ennek nagy gazdasági jelentősége volt, liisz a tejtermelésre átállították az uradalmi és a népies tenyészeteket is. Az uradalmi 134 MSE. 44. k. 93. 134 Ketskés S. : i. m. 7. 138 Uo. 100. 137 Ketskés S. : Uo. A Fejér Megyei Gazdasági Egyesület a nyugati fajú szarvasmarhák behozatalától elzárkózott, sőt nem egy esetben ellenezte a magyar-erdélyi fajta állatállomány kicserélését. 1862-ben a magyar fajta védelmére Székesfehérvárott állatkiállítást rendeztek. 1861 júliusi ülésen nem engedélyezte, hogy a shorthorn fajtákat behozzák Fejér megyébe. A magyar fajta szarvasmarhát a nagybirtokosokból álló egyesületbeliek igázásra kiválónak tartották. Csakhogy a múlt század 60 —60-as éveiben a tőkegulya úgyszólván eltűnt Fejér megye füves pusztáiról. A gazdák az Alföldről hoztak igásökröket, meglehetősen torsos áron. Ez az oka annak, hogy a nagybirtokosok a szilajállatok védelmére keltek. 138 MSE 1936 — 1939. évi kötetei. Állatállomány. 139 Uo. 21 és Ketskés S.: i. m. 20-21. 140 Ketskés S. : i. m. 20. 141 Uo. 22.
