Századok – 1975
Közlemények - Farkas Gábor: A tőkés gazdasági fejlődés néhány kérdése Fejér megyében 1029/V–VI
1064 FARKAS GÁBOR A móri szénbányát már 1928-ban becsukták. A bányászok egy része Kisgyónba ment, de zöme munkanélküli lett, akiket községi inségakció tartott fenn.12 0 Székesfehérvárott az 1930-as évek első felében az iparforgalmi népesség lassú emelkedése figyelhető meg, ami csak a hagyományos ipari, hitel- és kereskedelmi keretek között történhetett. Egyáltalán nincs szó arról, hogy az ipar bármelyik ága virágzó fejlődésnek indult volna. A hitelélet és a kereskedelem a gazdasági élet élénkebb oldala, de az ipar csak másodrendű szerepet tölt be.12 1 A kereskedelem most is csak a helyi igényeket elégíti ki, így a városfejlődésnek nem lehetett mozgatója, csupán járuléka.12 2 A kereskedelmi életbe csupán az országos vásárok és a heti vásárok hoztak élénkséget. Ezek azonban nem a nagyipar, inkább a mezőgazdasági és a kisipari áruknak voltak egyre inkább cserehelyei. 1930-ban még mindig a déli vasúti műhely foglalkoztatta a legtöbb munkást, és a városfejlesztés szempontjából annyira fontos építőipari vállalatok egyikének sem volt 20 munkást meghaladó gárdája.12 3 A repülőtéren javítóműhely már évek óta működik. 1928-ban a kormányzat további fejlesztésbe kezdett. Mindenekelőtt a szakmunkásgárdát gyarapították. A fővárosból, annak környékéről egymás után érkeztek ide a különböző szakmák képviselői (Csepelről, a pesti hajógyárakból, a Ganz-Mávagból, Lipták-gyárból), de a helybeli szakmunkásokat (lakatos, asztalos, rézműves, öntő, kőműves, ács stb.) ugyancsak felvették. Jelentősen megduzzadt létszámú munkásgárda állott itt alkalmazásban. 1931 elejéig a szakmunkásokat a javítóműhelyben felvették. A gazdasági válság első évében már hárem hangár volt a repülőtéren. Ezek közül a nyugatit a hajózó személyzet, az iskola és felderítő századok használták, a javítóműhelyeké a régi (középső) hangár és a keleti hangár volt. A gazdasági krízis utolsó éveiben a munkásoknak csak egy részét bocsátották el. Mindenekelőtt a nem szakmunkásoknak adták ki a munkakönyveket, de az üzemfenntartás érdekében a szakmunkásokat próbacsendőri minőségben továbbra is alkalmazták. Másik részét sorkatonai szolgálatra rendelték, akiket ugyancsak a javítóműhelyben hagytak. Ezzel a módszerrel az 1931. évi látszám 50%-át sikerült munkában tartani. Csak 1934-ben, a krízis enyhülésével párhuzamosan kezdték leszerelni a sorkatonákat és próbacsendőröket, majd a korábbi létszámra a szakmunkásgárdát feltölteni.12 4 Gazdasági fejlődés a harmincas évek második felében A krízisből való kilábolás a mezőgazdaságban a harmincas évek közepére megtörtént. Ezután a kedvező értékesítési viszonyok a tőkés mezőgazdaság fejlődését segítették. Ezek azok az évek (1936 —1940), amikor a Fejér megyei nagybirtok termelési rendje megújul, szinte gyökeres fordulatot vesz a szántóföld kihasználása; több hüvelyest, kapásnövényt, szálastakarmányt, de kevesebb gabonát termeltek, sőt csökkent a zöldségterület is. 1938-ig kialakult a művelési ágak új szerkezete, melyek ezután már véglegesnek tekinthetők, és lényegében a korszak végéig állandósultak. Ezek Fejér megyében (Székesfehérvárt is idevettük) a következők:12 5 120 FML. Fejér vármegye és Székesfehérvár Főispánjának bizalmas iratai 1934— 85. sz. (a továbbiakban: Főispáni bizalmas iratok). 121 MSK. 95. k. 1. sz. A magyar városok iparosodása 43. 122 Polgármester iratai, 1940—20. 100. sz. 123 Ua. 87. 124 Farkas G. : i. m. 125 Ketskés S. : i. m. 12—13.
