Századok – 1975
Közlemények - Farkas Gábor: A tőkés gazdasági fejlődés néhány kérdése Fejér megyében 1029/V–VI
A TŐKÉS GAZDASÁGI FEJLŐDÉS FEJÉR MEGYÉBEN 1081* A gazdasági válság bomlasztó hatása a pénzintézeteken erős nyomot hagyott. 1932-ben megyeszerte 53 hitelintézet működött, de négy óv múltán az 49-re apadt. Ezek közül 37 tartozott az Országos Központi Hitelintézet kötelékébe, míg 7 részvénytársasági, 5 pedig hitelszövetkezeti köteléken kívül állott. A hitelintézetek még a harmincas évek második felének elején is érzik a válság negatív hatását, és a tőkeálladékban folyamatos zsugorodás volt tapasztalható. (Az 1932. évi tőkék álladékának 1936-ban kb. csak 91%-a volt meg.) Viszont a takarók- és törzsbetétállomány erős növekedést mutatott. Itt a fehérvári pénzintézetek járnak az élen: 1932-ben 4924 ezer pengős állományuk volt. Ha ezt 100-zal vesszük egyenlőnek, akkor az öt évvel későbbi betétállomány 142,4-et mutat. A Fejér megyeieké már távolról sem ilyen kedvező: az 1932-re alapozott index 1936-ban csak 103. A megyeszékhely hitelintézeteiben a folyószámlás tartozások általában 1936-ra 22,3%-kal növekedtek, de a megyeieknél 63,8%kal visszaestek. Ennek magyarázatát az agrárválság sújtotta vidék pénztelenségében, a befektetéssel együttjáró intenzív gazdálkodás folytatásának hiányában kell keresni. Ugyanakkor a városokban, így Székesfehérvárott is lassan éledezett a kereskedelmi és kisipari vállalkozási kedv, ami ismét a tőkék lassú felgyülemlését szolgálta. A fehérvári pénzintézetek 1932 — 1936 között egyetlen hóban, 1934-ben zártak veszteséggel, míg a megyeieknél a veszteségek folyton emelkednek s a nyereségek csökkennek. Hitelintézetek összesített eredmény számlái Év Bevételek (ezer pengőben) Kiadások (ezer pengőben) 1932 2 642 2 368 1933 2 082 1 994 1934 1 932 1 757 1935 1 831 1 655 1936 1 807 1 618 A bevételek nagyrésze kamatjövedelem. 1936-ban a városi pénzintézetekben a folyószámlás és váltóhitelkamatok 91,9%-át, a megyeiekben 75,7%-t tették az összes bevételeknek. Az ingatlanok hozadéka a harmincas évek elején még csekély: 1932-ben 14,8 ezer pengő, de néhány év múltán már emelkedő tendenciát mutatott. 1936-ban ez a jövedelemforrás 22,8 ezer pengőt hozott a hitelintézeteknek. A kiadások zömét: 50 —60%-át ezekben az években a kamatfizetések tették (1932-ben kb. 57,5%-t, 1936-ban pedig 48%-t). A mérlegadatok végösszege is csökkenő tendenciájú, melyet a gazdasági válságból történő kilábalással lehet magyarázni. E hitelintézetek nem tartanak lépést a tőkék növelésével, országos viszonylatban mutatkozó eredményeivel. Ezt jelzik a harmincas évek első felében kifizetett osztalékösszegek. Ez 1932-ben 181, 1933-ban 102, 1934-ben 110, 1936-ben 103, és 1936-ban 108 ezer pengő volt. A pénzintézetek e gyenge helyzetéből lassú fejlődéssel jutottak ki, és ezt is csak a takarékbetétállomány és a folyószámlás tartozások, — amelyek a tőkeképződést jelentették — gyarapodása útján vihették végbe.11 3 Magyarországon a harmincas évek közepén is az ipartelepek 44,4%-a Nagy-Budapest területére koncentrálódott, míg a városokban 1053 gyári jellegű ipari létesítmény működik. Ebből Székesfehérvárott 19 gyár ill. ipari üzem van, melyekben évente átlagosan 600 munkást foglalkoztatnak. Az ipari üzemekkel való ellátottság tekintetében a thj. városok sorában Székesfehérvár a 10. s egyben az utolsó helyen áll. (A dunántúliak 113 Szôllôsy Z. : ua.
