Századok – 1975
Közlemények - Farkas Gábor: A tőkés gazdasági fejlődés néhány kérdése Fejér megyében 1029/V–VI
A TŐKÉS GAZDASÁGI FEJLŐDÉS FEJÉR MEGYÉBEN 1057* további kutatását, akkor is, ha azok kevésbé jó minőségűek voltak. így kezdődött meg a termelés Móron, Balinka-Kisgyónban és a háború alatt Pusztavámon. 1922-ben megkezdődött a termelés Móron és Kisgyónban. Móron a Winter cég szerezte meg a bányanyitási jogot, míg Kisgyónban a Magyar Altalános Kőszénbánya rt által még 1913-ban feltárt szónbánya létesítésére a jogot a Wolfner—Freund családok által létrehozott Kisgyóni Kőszénbánya rt. szerezte meg. A részvénytársaság Bodajkig kiépítette az iparvasutat, és ezzel elhárította a termelés egyik akadályát, az értékesítésre szánt szén elszállításának megoldatlanságát. A vasút 16 km hosszúságú volt.97 Jelentős külföldi tőkével indulhatott meg 1926-ban a gánti bauxitbányában a termelés. Német cégek: Vereinigte Aluminiumwerke és az Ottavi Minen und Eisenbahn Gesellschaft 1925-ben belépett a Bauxit Trösztbe, és 46 ezer részvényt 2 millió svájci frank értékben vett át. Ugyanakkor 800 ezer márka hitelt nyújtott az Aluminiumérc Bánya és Ipar rt-nek, hogy a gánti üzemet kiépíthesse. A kereskedelemügyi miniszter 1926 tavaszán évi 350 ezer tonna bauxit vám-és illetékmentes németországi exportját engédélyezte. A minisztérium ugyanakkor kötelezte is egyben a vállalatot, hogy az évi termelés 25%-át a hazai feldolgozó ipar részére visszahagyják. A termelést külszíni fejtéssel végezték és igen gazdaságosnak bizonyult. (Néhol az ércet csak 20—25 cm-es földréteg takarta.) A kitermelt ércet külön e célra épített vasútvonalon (16,5 km) a bodajki állomásra szállították. 1926-ban 3667, a következő évben már tizszeresét: 339 459 tonnát termeltek. 1928-ban 395 954 és 1929-ben 379 453 tonna került Gánton felszínre. A gazdasági válság évei A válság idején a gabonatermesztésben nagyobb fokú visszaesés nem volt, még a kukorica vetésterülete sem csökkent észrevehetően.9 8 Az agrárválság négy esztendejében a területi változásokat az alábbiakban érzékeltetjük: 1930 1931 1932 1933 Búza (kat. hold) 115 105 111 914 107 874 110 045 Rozs „ 44 724 34 928 41 044 43 416 Árpa 43 861 43 221 39 623 42 903 Kukorica „ 119 901 122 065 131 934 110 673 Ennek magyarázata abban van, hogy a korábbi években nem szökött fel a terméseredmény olyan magasra, hogy a krízis idején bevezetett szabályozókkal a termelés szemmelláthatóan esett volna. Gazdasági cselédek, szakmányosok számszerű alkalmazása 1929 —1931 között a húszas évek átlagát mutatja, s csak a napszámosok foglalkoztatásában volt némi visszaesés az 1932 — 1933. években. Az agrárnépesség két alsó rétege a harmincas évek elején számbelileg igen jelentős. Növekedett a törpebirtokos elem, csökkent a napszámos réteg, és számbelileg a húszas évek szint jón maradt a gazdasági cselédség; 1930-ban az agrárproletariátusnak Fejér megyében majdnem 33 269 munkavállalója van. Ebből 97 Jenei Károly: A Fejér megyei bányák és gyárak pusztulása 1944—1945-ben. Fejér megyei történeti évkönyv 4. Székesfehérvár. 1970. 359 — 361. 98 MSÉ. 1930. 38. k. 67, 1931. 39. k. 77, 1932. 40. k. 82, 1933. 41. k. 89.
