Századok – 1975
Közlemények - Farkas Gábor: A tőkés gazdasági fejlődés néhány kérdése Fejér megyében 1029/V–VI
A TŐKÉS GAZDASÁGI FEJLŐDÉS FEJÉR MEGYÉBEN 1051* holdanként.8 4 Nőtt a vetésterület is. Ezt 1920 — 1927 közötti évekből az alábbiakban szemléltetjük. 1920 1921 1923 1927 Búza kat. hold 75 500 81 378 94 492 104 626 Rozs „ 42 800 43 523 49 209 46 237 Árpa „ 42 100 45 329 44 739 36 399 Zab 38 900 49 472 34 747 28 893 Kukorica „ — 85 347 104 936 121 149 Burgonya „ — 17 499 15 012 Cukorrépa „ — 4 431 7 194 Nem kedvezők a viszonyok a szőlő- és bortermeléshez sem. A szőlők jórésze a munkáskéz hiánya miatt a háború alatt tönkrement. Az első megbízható adat a szőlőterületről csak 1923-ban áll rendelkezésre. Ekkor 12 465 kat. hold szőlőültetvény van Fejér megyében. A bortermés évente hullámzó, 1923-ban 98 000 hektoliter termett (de a következő évben csak 25 000). 1925-ben 105 ezer hektolitert szüreteltek, ami azonban ,,egy év múlva megbosszulta magát", 1926-ban mindössze 18 000 hektoliter, igen gyenge minőségű bor termett, de erről panaszkodtak a gazdák 1927-ben is. A szőlőt Mór környékén a peronoszpóra, másutt a szőlőmoly, lisztharmat pusztította. Egykorú leírások szerint egész szőlőültetvények semmit sem termettek. A bor ára alacsony volt (40 — 80 fillér literje), így a gazdák a befektetett munka értékét sem kapták meg. Az is hátrányt jelentett a szőlősgazdáknak, hogy kizárólag borszőlőik voltak, amelyet gyümölcsként eladni nem tudtak. A szőlő- és bortermélő régiónak ekkor már legjelentősebb részén is — móri a borvidéken — csak bortermelő szőlőterületek voltak. Az itteni települések lakosainak sorsa a mindenkori bortermeléssel volt összefüggésben. A húszas évek végétől éveken át sokáig a szőlőmunkások ínséges esztendőket éltek át.8 5 Az agrárproletariátus félelmetes tömeg Fejér megyében. 1930-ban az 5 holdon aluli törpebirtokosok, részes földmívesek (szakmányosok), napszámosok, gazdasági cselédek családtagjaikkal együtt meghaladták a 121 ezer főt, a falusi társadalom 78%-át. Még ekkor is nyomasztó számban élnek a gazdasági cselédek, 13 159 fő, a gazdasági munkások pedig 18 632 munkavállalóval.9 6 A Nagyatádi féle földreform végrehajtásával 84 Uo. 1920—1927. «jUo. 86 Szőllósy Z.: Fejér vármegye és Székesfehérvár tj. város birtokviszonyai és mezőgazdasága. Magyar Statisztikai Szemle 1938. márc. XVI. évf. 3. sz. 265 — 275. A Nagyatádi-féle földreform eredménye 1927-ben a.) Szántóföldek (kat. hold) Házhely 1589 [6,434 db 400 — 400 négyszögöles telkek] Nincstelenek és törpe birtokosok 38946 Vitéztelkek 2663 Községeknek 24 Egyházaknak 1306 Csendőrség 85 Bérletbe adták 2053 Középbirtoknak juttattak 493 Levente térnek 7 Iskolai gyakorló kerteknek 58 19 Századok 1975/5-6.
