Századok – 1975
Közlemények - Farkas Gábor: A tőkés gazdasági fejlődés néhány kérdése Fejér megyében 1029/V–VI
1052 FARKAS GÁBOR a földtulajdonosok száma 1931-re ugrásszerűen megnőtt. (51 260 kat. hold került kiosztásra.) 1920-ban 27 736 földtulajdon van Fejér megyében, s ez 1930-ban 46 569-re ugrott.8' Azonban csak a törpebirtok száma szökkent fel, éppen a földreform következtében. A törpebirtokosoknak és napszámosoknak 38 946 kat. hold szántóföldet ós 1689 kat. hold (6434 db 400 négyszögöles) házhelyet adtak át.8 8 Az agrárproletariátus sorsán a reform csak keveset lendített; a földek ára magas volt, igen sokan évek múltán visszaadták a parcellákat. A hitelszervezet reorganizációja lényegében az infláció megazünése után volt lehetséges. A húszas évek elején azonban már kitűnt, mely pénzintézetek életképesek, és melyek tudják fenntartani magukat8 9 . .A háború alatt a tizes évek végén beállott gazdasági hanyatlásban a hitelintézetek egy része megszűnt. A pénz- és hitelvilág ugyanis a háborús idők gazdasági hanyatlását érzékenyen tükrözte. Az infláció, a termelés stagnálása, a kereskedelmi élet bénasága, valamint az átalakuló magyar gazdaság a hitelintézeteket a csőd szélére juttatta. Csak a húszas évek elején, — de akkor is a leginkább tőkeerős intézetek — kezdtek bekapcsolódni az ország gazdasági vérkeringésébe, legtöbb esetben az anyaintézetek támogatásával. E sivár helyzetben először a Magyar Altalános Takarékpénztár Rt. kereste az erősebb tőkekapcsolatokat, és ezt az anyaintézetbe történő beolvasztása árán érte el. 1920-tól mint a MÁT székesfehérvári fiókja működött. Ekkor alap- és tartaléktőkéjét 3 millió koronára emelte. Az intézet ezután jelentős tényezővé vált Fejér megyében. Amikor 1931-ben a bankzárlat bekövetkezett, és ez a gazdasági életet alapjában megrázkódtatta, ennek a pénzintézeti fióknak mobilitása lehetővé tette a jogos hiteligények kielégítését. 1921 márciusában a 76 éves tőkeerős Székesfehérvári Takarékpénztár magába olvasztotta a Kereskedelmi Bankot, majd 1932. március 3-án egyesült a Fejér megyei Takarékpénztárral, annak adonyi és sárbogárdi fiókintézeteivel együtt. Ezután Székesfehérvári és Fejér megyei Takarékpénztár néven működött. Korszakunk végén az intézet alaptőkéje 1 millió pengőn felül volt (26 250 db 40 pengős részvényben). 1923-ban kezdett újraszerveződni a Kölcsönös Segélyező Egylet. A háború alatt és az utána következő években ugyanis az egylet tagjai bizalmatlanok lettek nagyhírű intézetükkel szemben. Ekkor az új vezetőségnek minden tagot külön agitáeióval kellett megnyernie. 1925-ben már 40 ezer P. tőketartalékkal rendelkeztek és lassú fejlődés indult meg.9 0 Az ipari élet reorganizációját a húszas évek elején csak tőkeinvesztálással lehetett volna segíteni. Ez a megállapítás a gyártelepekre éppúgy vonatkozik, mint a kisipari ágakra vagy kézműves műhelyekre. Az ipartelepek egyrészét a háború alatt hadicélokra vették igénybe, nemcsak a Felmayer gyár termelt a hadseregnek, hanem kisipari műhelyek is. A Bory Pál féle gépműhelyben — a Schlick-Nicholson gyár megbízásából ágyúb.) Legelők (kat. hold) Községeknek Legeltetési társulatoknak Volt úrbéreseknek Volt zselléreknek Menekülteknek Jegyzői javadalomnak Lelkészi, tanítói javadalomra Temetőbővítsére 960 1781 172 97 421 51 52 4 (Ld. Alispáni jelentés az 1927. évről.) 87 Thirring L. : i. m. 232. 88 Alispáni jelentés az 1928. évről. 89 Farkas O. : i. m. 90 Székesfehérvár és Fejér megye ipara és kereskedelme, 1938. 404 — 406.
