Századok – 1975
Közlemények - Farkas Gábor: A tőkés gazdasági fejlődés néhány kérdése Fejér megyében 1029/V–VI
A TŐKÉS GAZDASÁGI FEJLŐDÉS FEJÉR MEGYÉBEN 1049* a pénztári forgalom 6 204 622 forintra rúgott és ennek az egy esztendőnek a jövedelme 101 732 Ft volt.'3 A XX. század elején — a gazdasági fellendülés jeleként —, 1905-ben újabb hitelintézet jött létre Székesfehérvárott. A Közgazdasági Bank és Takarékpénztár 400 ezer korona alaptőkével megalapította a Magyar Altalános Takarékpénztár rt-t, melynek a világháború végéig kiemelkedő szerepe volt a hitelellátásban.74 A gazdasági élet újjászervezése a háború után Az első világháború alatt a gazdaság általános hanyatlása következett be. Ennek oka elsősorban a munkáskéz, majd a szakértelem hiányában keresendő. Különösen érződött ez a mezőgazdaságban. Egyre fogyott az állatállomány, s ezek közül is a legfontosabb: az igaerő csökkent. A termények silányabbak lettek, s azok közül is sok a földeken maradt. A háború első hónapjaiban 50 ezer munkás esett ki a termelésből. Ezzel párhuzamosan 10 ezer lovat, kétezer db kocsit is bevonultattak. Az 1914. július 26-án elrendelt mozgósítás az arató és cséplő munkások legnagyobb részét hadba szólította. A terménybetakarításnál és cséplésnél már a munkáskezek hiánya nagyon érződött. Az 1914. évi szemestermények 20 — 26%-a tönkre is ment. A gazdasági cselédeket a bevonultatás hasonló mértékben érintette, mint a szakmányosokat, napszámosokat. A hiány csak most érződött igazán, holott évek óta nem sikerült teljes létszámú konvenciós cselédséget sem fogadni az uradalmaknak.75 A munkáshiányon a következő évben már a hadifoglyoknak a falvakba, uradalmakba történő helyezésével igyekeztek segíteni, de ők nem pótolhatták a helybeliek szakértelmét. A nagy- és kisbirtokon egyaránt megfigyelhető a kézimunkát igénylő kapásnövények vetésterületének eléggé lényeges csökkentése. De a kormányzatnak nem is a kapásnövények, hanem a gabonatermesztés biztosítása volt a lényeges.7 6 1916-ban 4 ezer katonát, és 2 ezer 700 orosz-lengyelországi hadifogolymunkást rendeltek ki aratásra, de ők kaszáltak a réteken, s gondozták az uradalmak állatállományát is. 1916-ban az ínség szemmellátható volt az agrárproletariátus körében. A fejkvóta ellenében nem voltak hajlandók teljes munkateljesítményt nyújtani. A silány munka gyenge terméseredményt hozott. 1916-ban a búza 6,3, rozs 6,6, árpa 6,8, zab 7,2,q-t hozott katasztrális holdanként. Közben a helybeli munkaerő úgyszólván teljesen elfogyott. 1916 nyarán 7600 hadifogoly végzett cseléd munkát, míg a napszámosokat, szakmányosokat 10 ezer főnyi katonai munkás próbálta helyettesíteni; s az igaerőt is katonai lókorházakból kölcsönzött igaerőkkel egészítették ki.77 A kormányzat a mezőgazdaságnak ezt a lezüllését igyekezett megállítani, bár a rendeletek az objektív szituáción nem változtattak. A vármegye az állattenyésztés fellendítése érdekében kezvezményes áron tenyészállatokat bocsát a községek rendelkezésére, ingyen adott különböző ojtóanyagokat, szorgalmazta az állattenyésztő, állatbiztosító és más szakszövetkezeteknek az erősítését, amelyek egyaránt szolgálták volna a nagy- és kisbirtokok érdekeit is. A vármegyei gazdasági egyesület, amely a nagybirtok érdekképviselete, most a gazdasági jellegű ismeretterjesztő előadások egész sorát tartja, melyekben a háborús veszteség pótlását szorgalmazza. Helyi gazdakörök alakítása is folyik, ahol a helyi tájékoztatást, képzést, köztük a háziiparra való megtanítást tartják elsőrangú feladatnak. 73 Igazgatói zárójelentés 1873, 1882. évekről. Székesfehérvár 1883. 74 Székesfehérvár ipara és kereskedelme 1938. 404 — 406. "Alispáni jelentés, 1914. 76 Uo. 1915. 77 Uo. 1916.
