Századok – 1975
Közlemények - Farkas Gábor: A tőkés gazdasági fejlődés néhány kérdése Fejér megyében 1029/V–VI
1048 FARKAS GÁBOR 1871-ben és 1892-ben a tartaléktőkéből megnöveltek, s amely ekkor 100 ezer Ft lett.70 1870-ben alakult a Kereskedelmi Bank. Ennek befizetett részvénytőkéje ekkor 160 200 forint, forgótőkéje pedig 479 103 forint volt. A bank iparvállalati üzletekben vett részt, a Takarékpénztár pedig pénzbetétek és kölcsönök kiadásával foglalkozott. (Befizetett részvénytőkéje 65 ezer Ft, a részvényesek száma 660, forgótőkéje pedig 4 911 438 Ft. A Takarékpénztár 1875. évi tiszta nyeresége 68 979 Ft. volt, és részvényenkint 101 forint osztalékot fizetett.) A Gazdasági Egyesület által támogatott kölcsönsegélyző egyletek Adony, Csákvár, Rácalmás, Polgárdi, Csór, Nádasdladány, Sárbogárd és Mór községben alakultak meg, s így a 10 kölcsönsegélyzőnek összesen 765 664 Ft forgótőkéje volt. Az egyletek egységesen 12%-os osztalékot fizettek részvényeseiknek 1875-ben.71 A pénzintézetek számbeli szaporodása és egyre szélesedő forgalmuk a megyében a gazdasági prosperitás jeleit mutatták. A pénzegyletek közül a székesfehérvárinak az indulási évei is már különös népszerűséggel és ezen keresztül elégséges forgalommal voltak tele. Ez a Kölcsönös Segélyező Egylet 1868. február 16-án 561 taggal és 1708 betéttel kezdte meg működését, kimondottan azzal a céllal, hogy a város és a megye kézműves iparosait, kiskereskedőit és a kisbirtokosokat hitellel lássa el. Az egylet működési alapszabályait a németországi eulenburgi kézműves banktól vette át. A székesfehérvári egylet 1870-ben már 300 ezer forint forgalmat ért el, de 1874-ben már túlhaladta a két és fél milliót. A tőkés gazdaság virágzását ezidőkben szinte semmi sem zavarta. A város életében pedig nagyjelentőségű események következtek be, amelyek pénzbeli finanszírozásába a helyi pénzintézetek is belefolytak. így az 1879-ben rendezett országos ipari kiállítás megrendezéséhez a segélyző egylet is nagy összeggel járult. 1879-ben a segélyegyletek közül a székesfehérvári — országos viszonylatban — az első helyet foglalta el. Ekkor 1690 tagja volt és 13 628 betéttel rendelkezett. A század végén tervszerű városfejlesztési akcióba kapcsolódott be: a Délivasúti Javító Műhely munkásai ezidőben csaladi házakat építenek. A századforduló táján a "budai úti sorompó környéki és a disznóhidi dűlők felparcellázásában vett részt ós hitelt nyújtott az itt építkezőknek. Hamarosan a munkásházak egész sora emelkedett ezen a városrészen. A XX. század első éveiben a Demkó- és Maroshegy kisgazda és napszámos lakóinak nyújtott hitelt. Ezek a többnyire falvakból, pusztákról Székesfehérvárra előbb csak beszivárgott, később csapatostól érkezett emberek letelepedési engedélyt nem kaptak itt. így ezek a zsellérek a csóri út mentén és a Száraz rétek dűlőben építettek maguknak, az egylet támogatásával házakat.72 A Fejér megyei Takarékpénztár 1872-ben alakult. Tisztikara mutatta, hogy ez a megye nagybirtokosainak a hitelintézete volt. Elnöke idősb. Szőgény Marich László, igazgatói: gróf Zichy Nándor és Wertheim Salamon. A megyei választmányi tagok között is ott látjuk a közép- és nagybirtokok képviselőit, báró Miske Imre, Fiáth Imre, Kenessey Lajos személyében, a napibiztosok mint Boross Mihály, Dieballa György, Éder József, Mészöly Farkas, Neumann Ármin a székesfehérvári gazdag polgárság és hivatalnokréteg közül kerültek ki. 1883-ban a megyei takarékpénztár közgyűlésen ad számot 10 éves tevékenységéről. Innen tudjuk, hogy ez az intézet is vetekszik az ország többi takarékpénztárával a betét-, a jelzálog- és a váltóügyletek volumene tekintetében. Az intézetnél 10 esztendős fennállása alatt betétre 4439, könyvre 5 268 833 forintot helyeztek el. Jelzálogkölcsönt 1470 kötelezvényre 1 214 360 forintot adtak ki. Legnagyobb forgalmat azonban a váltóüzlet eredményezett, 22 866 411 forint értékben. Az utolsó évben, 1882-ben 70 Emléklapok a Székesfehérvári Takarékpénztár 50 éves történetéből. Székesfehérvár. 1896. 71 Pénzes F. : i. m. 72 Székesfehérvár ipara és kereskedelme 1938. 401 — 406.
