Századok – 1975
Közlemények - Farkas Gábor: A tőkés gazdasági fejlődés néhány kérdése Fejér megyében 1029/V–VI
A TŐKÉS GAZDASÁGI FEJLŐDÉS FEJÉR MEGYÉBEN 1047* tud követ szállítani.6 5 Ez is mutatja, hogy a székesfehérvári építkezések ekkor még nem indultak meg olyan méretekben, hogy a városban található, — egyébként szegényes — erőforrásokat teljes mértékben igénybe kellett volna venni. A XX. század elején, az első vliágháborúig terjedő időben alapítottak vagy bővítettek néhány gyárat. 1912-ben kezdett üzemelni az ercsi cukorgyár, amely a kontinens legmodernebbül felszerelt cukorgyára volt. Mellette szeszfőzdét létesítettek. A gyár naponta 100 vagon cukorrépát dolgozott fel66 . Ugyancsak 1912-ben alapították a kisperkátai Szeszgyár- és Finomító Rt-t. Ennek termelési kapacitása ekkor még csekély. A cukorgyárak melaszt ezidőben a kiskapacitású szeszgyáraknak nem szállítottak, így a kisperkátai is kizárólag cukorrépából és burgonyából tudott szeszt előállítani. Az első évtizedben csekély munkáslétszámmal dolgozott (25—30 fő, beleszámítva a nem termelési hónapokat is).6 7 1904-ben bővítették a Rehorska-féle kelmefestő és vegytisztító gyárat, amely eddigi telephelyén, műhelyként 1840-től működött. Székesfehérváron kívül Veszprémben, Kisbéren volt még műhelye, de állandó megrendeléseket kapott a fővárosból, Kolozsvárról, Brassóból, Kassáról és Bécsből.6 8 1890-ben a megye lakosságának majdnem 5%-a, Székesfehérvár városnak pedig 17 és fél %-a tartozott az ipari foglalkozásúak közé. Ezidőben nem magasabb az ipari foglalkozásúak aránya a dunántúli vármegyékben és városokban sem.6 9 Megyék és városok Ipari népesség % Kereskedelmi népesség % Baranya m. 5,06 0,61 Fejér m. 4,00 0,72 Komárom m. 4,56 0,89 Győr m. 4,09 0,75 Somogy m. 4,71 0,78 Veszprém m. 5,84 0,02 Tolna m. 5,88 0,02 S zékesfehérvár 14,32 3,14 Péos 16,40 3,29 Sopron város 13,78 1,25 Győr város 16,22 4,11 A tőkés gazdaság fejlesztésének a modern hitelszervezet egyik mozgatórugója. A XIX. század utolsó harmadában tőkeerős pénzintézetek jöttek létre, amelyek elsősorban a mezőgazdaságot támogatták hitelekkel. A birtokosok hitelellátása érdekében a XIX. század második harmadában kölcsönsegélyező egyletek létrehozására történt lépés, Ez a kezdeményezés a Fejér megyei Gazdasági Egyesülettől indult ki. Székesfehérvárott és Kápolnásnyéken már 1870-ben működik is egy-egy kisgazdák hitelellátását segítő egylet, és a hetvenes évek első felében további alakulások is történtek. A megyében és Székesfehérvár városban 1875-ben 17 hitelintézet működött. Ezek közül a legrégibb a Székesfehérvári Takarékpénztár, amely 1845-ben 325 db egyenként 100 igaz értékű ezüst forint részvény kibocsátásával jött létre. Ez lett a pénzintézet alaptőkéje, amelyet 65 Székesfehérvár 1868-ban c. kiadvány. 66 Székesfehérvár ipara és kereskedelme 1938. 386 — 388. 67 Farkas в.: A szabadegyházi szeszgyár története 1912—1949, Alba Regia, Székesfehérvár. 1966. 111 — 126. 68 Székesfehérvár ipara és kereskedelme 1938. 386 — 388. 69 MSÉ II. k. 1894. 138—139.
