Századok – 1974

Tanulmányok - Duczynska Ilona: Theodor Körner és a katonapolitikai vita a Schutzbund kérdésében (1927–1933) 91/I

98 DUCZYNSKA II.ONA Az utókorról nem is szólva, de még a kortársak számára sem lett volna könnyű ezekből a szövegekből kibogozni, hogy július 15-én sem többről —, sem kevesebbről volt szó, mint arról, hogy a bécsi szabad szakszervezeti és szervezett szociáldemokrata ipari munkásság teljességében egyidőben és általánosan fellázadt, saját nevében és jogaiban, valamint saját védelmében, töretlen felemelkedésének tudatában, egy büntetlenül maradt fasiszta vérengzés miatt — a Schattendorf-i gyilkosság miatt —, melyet egy kisfiú és egy munkanélküli ellen követtek el. Vajon ,,átruházta-e" ez a munkásosztály a ins resistendi-t, az ellenállás jogát valamikor valakire? Akkor még semmi esetre sem. Azok a mélyreható belső intézkedések, melyek arra az esetre léptek volna érvénybe, ha a Schutzbündlereket proletárok ellen is be kellett volna vetni, nem „kis csoportokra" céloznak, hanem a munkásság széles rétegeinek esetleges spontán politikai tüntetéseire. (A kis csoportok alatt tulajdonképpen a kommunistákra lehetne gondolni, de nem róluk volt szó — ők akkor nem képviseltek jelentős erőt.) Az okirat, mely Julius Deutsch kézírásos észrevételét tartalmazza „Nem kiadni ! a Központ részére mint irányvonal" ezt a címet viseli: „Intézkedések egy politikai okokból bekövetkező hirtelen munkabeszüntetés esetére".14 Az okmány három eshetőséggel számol: munkabeszüntetés egy vagy több szomszédos kerületben; munkabeszüntetés az egész városban; nagyobb zavargások a tüntetések folyamán. Első esetben a Központi Vezetőség lépteti életbe a megfelelő intézkedéseket. A rendezők* maradjanak általában a munkásság között. A rendezőosztagok az előírt létszámnak megfelelően, a számításba jövő és alantiakban felsorolt kerületekben gyülekeznek. „Azokat a rendezőket, akik ezekben az osztagokban nyertek beosztást, rendező-vezetőjük már most, személyesen és szóbelileg eligazítja, hogy egy politikai okok miatt bekövetkező munkabeszüntetés esetén, személyesen a meghatározott gyülekezőhelyen jelenjenek meg."1

5 A második esetben, tehát olyan munkabeszüntetés esetén, mely egész Bécsre kiterjed, automatikusan a következő határozatok lépnek életbe: „A 3, 5, 11, 12, 13, 17, 18 kerületek és az Arsenal összegyűjt kerületenként már most meghatározandó illetve kinevezendő 100—100 rendezőt; a 10, 16, 20 és 21 kerületek, kerületenként (már eleve kijelölt) 500—500 rendezőt." Ezek azután az előre meghatározott helyekre vonulnak. Az Arsenal, a Landstrasse, a Favoriten és a Simmering-csoportok az Arsenalba volnulnak; a Margareten kerületiek a Pártházba; a Meidling és Hietzing csapatok a Gumpendorferstrasse 62-be; az Ottakring kerület a Lerchenfelderstrasse 1-be; a Hernals és Wahring kerületek a Liechtensteinstrasse 55-be; Brigittenau és Floridsdorf a Wintergasse 29-be. „Ez a menetelés elmarad, ha magukban a kerületekben következnek be zavargások." Továbbá: „Az ilyen módon készenlétbe helyezett rendezőosztagok bevetése csak a Központi Vezetőség egyenes utasítására rendelhető el." A harmadik esetben, azaz „ha a tüntetések alkalmából olyan nagyobb zavargások törnének ki, amelyek erősebb rendezői készültséget igényelnek, a Központi Vezetés riadóztatja a rendezőket". 11

V.G.A., fasc. 81: Innere Abrüstung. 15

Saját kiemelés. * Rendezőkön — az osztrák munkásmozgalmi kifejezéssel „Ordner" — a Schutzbündlerek értendők.