Századok – 1974

Elméleti és módszertani kérdések - Stier Miklós: Legújabbkori helytörténetírásunk elvi-módszertani kérdéseihez 941/IV

ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEK Stier Miklós: Legújabbkori helytörténetírásun к elvi-módszertani kérdéseihez A helytörténetírás elvi-módszertani kérdéseivel foglalkozó, vagy a problematikához valamilyen aspektusból hozzászóló történeti irodalmunkban már többször megfogalmazódott az a felismerés, hogy a helytörténeti téma — éppen tárgyánál fogva — bizonyos szempontból eleve korlátozottabb lehetőségeket rejt magában, mint az országos történet. Egyes szerzők rámutattak arra is, hogy ugyanakkor a főként a területi korlátozottságból származó látszólagos hátrányokért a történetírót s az olvasót egyaránt bőven kárpótolják a szinte korlátlan forrásfelhasználás és az ezen alapuló mély és egy másfajta teljességet biztosító elemzésnek lehetőségei. Mindez természetesen általában vonatkozik helytörténetírásunk egészére, megítélésünk szerint azonban különös erővel érvényes a legújabbkori kutatásokra. A legújabbkor forrásbázisa ugyanis hallatlan mértékben bővül tovább — még az újkori történet forrásaihoz képest is —, új és új témák kidolgozásának lehetőségeit kecsegtetően villantva meg a helytörténet vizsgálója számára. A megszaporodott forrásanyag azonban nemcsak a számításba jöhető, létjogosult témák tárházának bővülését Sugallja, tehát nemcsak több részletkérdés adatszerűen jobb megértésére kínál lehetőséget, hanem a forrásfelhasználás olyan teljességét, S a feldolgozó munkában az elemző módszer alkalmazásának olyan lehetőségét biztosít ja, amelyet az országos történet kutatója a maga szükségképpen kiterjedtebb kutatási területén alkalmazni Soha nem tud (nem is szükséges), s amelynek eredményeként az országos fejlődés képe s belső lefolyása maga is sokkal érthetőbbé, világosabbá, reálisabbá válhat. Mi több, esetenként annak lehetőségét is magában rejti ez a körülmény, hogy az ún. országos történeti kép egészéhez szolgáltasson a kibővült forrásanyagon alapuló analízis újabb és újabb elméleti tanulságokat, országos szintű általánosításra is emelhető újabb megállapításokat.1 Az országos történeti, nagyobb ívű, szükségszerűen bizonyos absztrakciót már magában foglaló, általánosabb érvényű megállapításokat hozó, s ugyanakkor szempontszegényebb, kevésbé sokoldalú, mert kevésbé részletező és egy részkérdésre vonatkozóan kevesebb forrást ismerő összefoglaló munkákkal szemben a helytörténész olyan, a mindennapi élet tarkaságát, sokszínűségét és bonyolultságát jelző és hordozó forrásbázist nyerhet, amelynek szakszerű, módszeres eljárásokkal való megszólaltatásával, a források felvetette számos új szempont kiaknázásával végül is a történeti valóság lehető leghűbb képét közelítheti meg. Valójában tehát — s úgy véljük, ezt már a fentiek alapján is előlegezhetjük — nem ellentétes megközelítése a történeti valóságnak az országos történet és a helytörténet, vagy legalábbis látszólagosnak tűnik csupán, mint ahogy látszólagosnak ítélte meg történészeink többsége is a helytörténetírás „hátrányait". A történeti feltáró munka e kétféle eljárása nem ellentétes, hanem egymást szükségszerűen kiegészítő és feltételező módszer, amely egymás eredményeire épít, egymás szempont jaitól mintegy megtermékenyülve új és új összefüggések feltárásainak lehetőségeit teremti meg. A történeti valóság, a társadalom, vagy a társadalom kisebb egységei elmúlt életének megközelítése azonban nemcsak a már fentebb említett úton egyre újabb létjogosult témák beiktatásával, tehát extenzív módon történhetik meg, hanem éppen a forrásbázis hihetetlen kiszélesedése következtében oly módon is, hogy leszűkül a vizsgált jelenség intervallumának nagysága is. Úgy is fogalmazhatnánk talán, hogy az adott téma nagyobb periódusban történő vizsgálata szükségszerűen kevesebbet nyújt a mélységet, vagy ha úgy tetszik, a részleteket illetően, s viszont egy téma kisebb periódusban történő vizsgálata a történeti folyamatnak szükségszerűen csupán villanásnyi keresztmetszetét adja, de ezáltal válik lehetővé a teljes élet sok — legalábbis majdnem mindenoldahí, 1 Vö.: Гого» Eároly ismertetésétGombúr József: Debrecen agrárviszonyai és agrártársadalma a XIX. század elBŐ felében. Debrecen. 1962 c. művéről. Századok, ]9«4 . 830 - 831.