Századok – 1974

Tanulmányok - Duczynska Ilona: Theodor Körner és a katonapolitikai vita a Schutzbund kérdésében (1927–1933) 91/I

96 DUCZYNSKA II.ONA hogy egy hasonlóan spontán zendülés a jövőben is megismétlődhet, minden alapot nélkülözött. A tömegek lázadásának lángját kioltották, és azt semmilyen későbbi hívószó sem hozza majd újból lobogásba. Az 1935-ös Schutzbundperben az egyik tanú — az áruló Eduard Korbei — kimondta azt a naivan ható paradoxont, amelyből kiderül a Párt 1934 februárjában bekövetkező pusztulásának mélyebb értelme: „Bauer azt gondolta, hogy a munkásság nem kerülheti el a harcot, hogy a Schutzbund a Párt támasza, de egymagában semmit sem érhet el. A munkásságot rá kell bírni arra, hogy önszántából, spontánul a Schutzbund-dal együtt harcoljon."8 De hosszú út volt még hátra addig, amíg a politikai vezetés paradox volta és egyben meddősége megnyilvánult és a Schutzbund hősi küzdelme lezajlott. Lépésről lépésre fogjuk végig kísérni azokat az alapvető vitákat és fejtegetéseket a Schutzbund vezetőségében, melyek a lappangó polgárháború ezen szakaszában folytak.9 A megátalkodott militarista illúziók és az in statu nascendi, „születésük pillanatában" kialakuló realisztikus-forradalmi szemléletek konfrontációja sok tekintetben megelőzi a legújabb idők nemzeti és szociális felszabadító hadseregeinek problémáit, tapasztalatait és taktikai tanulságait. Ezekben a gondolatmenetekben a következő kérdésekkel foglalkoznak: hogyan viszonyul egy munkáspárt saját fegyveres védelmi szervezetéhez (Wehrorganisation); a politikai vezetés a katonai vezetéshez; és mindkettőjük a tömegmozgalom egészéhez. Vajon külön kell-e választani az egyes funkciókat, átruházva azokat a megfelelő szervezetekre ? Ki kell-e emelni a fegyveres védelmi szervezetet a nagy tömegekből és szervezetileg elkülöníteni tőlük? Átruházzák-e a fegyveres védelmi szervezetre a tömegek demokratikus jogainak és intézményeinek a védelmét, mint ahogyan másrészt a politikai döntéseket — így tehát a szervezet bevetéséről való döntést is — a Pártvezetőségre ruházzák át. Milyen legyen egy ilyen pártőrség hadtechnikai kiképzése? Konvencionális utakat járva, az ellenfelet vegye-e mintaképül? Vagy pedig ellenkezőleg, a legnagyobb mértékű politikai s katonai szintézis legyen-e a célkitűzés ? A védelmi szervezet és a széles tömegek mélységes kapcsolatának megvalósítása, egy olyan védelmi szervezeté, mely egyben felölelné osztályának politikailag legaktívabb tagjait? Olyan hadtechnikai kiképzés induljon-e meg, mely eredeti utakon haladván, a gyengébb fél számára a taktikai előnyök összességét nyújtaná a konvencionális fegyveres erőkkel szemben ? A valóság nem igazodik az ilyen poláris ellentétekhez. A Párt megpróbálkozott ugyan az első megoldással anélkül, hogy elérte volna: a Schutz -bündlerek múlhatatlan becsületére válik, hogy saját iniciativájukból álltak ki elsőként fegyverrel a kezükben a fasizmus ellen. A második megoldás a „láthatatlan" Theodor Korner be nem teljesedett víziója maradt. Csak napjainkban jött el az ideje a Harmadik Világ kialakítása során. 8 Osztrák Állami Levéltár, Altalános Közigazgatási Levéltár (a továbbiakban A.V.A.). Hírlapirodák tudósításai az Alexander Eifler és társai elleni perről, 6. nap, 1935. ápr. 8. 9 A vita anyagának legfontosabb dokumentumai a bécsi Munkásmozgalmi Történeti Egyesület őrizetében levő Szocialista Levéltárban találhatók (a továbbiakban V.G.A.).