Századok – 1974
Közlemények - R. Várkonyi Ágnes: Szeremlei Sámuel és a mezővárosok történetének historiográfiája 915/IV
918 Pv. VÁRKONYI ÁGNES összeszedhetünk egy kötetre valót". „Hódmezővásárhelyről már ígértek egy krónikát."7 Hódmezővásárhelyről került elő a Peró veszedelme c. ének, amelyet Szilágyi Sándor közölt le 1859-ben a felkelés résztvevőit sújtó ítélettel s az ítélet végrehajtásáról szóló jelentéssel együtt.8 A mezővárosi eredetű forrásanyag a kor historikusait több jelentős felismeréshez segítette a magyar történelem egészét illetően. Nemcsak a paraszti osztályharc tényeit, hanem a parasztság részvételét az országos történelmi eseményekben — például a török és a Habsburg-ellenes harcokban —, a mezővárostörténeti anyag alapján ragadták meg. A régi XVI—XVII. századi mezővárosi pecséteket pedig a paraszti önkormányzat bizonyítékaiként idézték. Hangsúlyozták, hogy Balla Gergely bíró kiváló műveltségű cívis polgár volt, városa ügyeit minden nemesi befolyás nélkül intézte, sőt a földesúri akarattal is szembeszegült. Az új országos történeti vizsgálódásokban is feltűnik, mégpedig erős hangsúllyal a mezővárosok népének históriai útja. Elegendő itt Horváth Mihály 1839. évi népiségtörténeti vázlatára hivatkoznunk, amely a jobbágyköltözés jelentőségét hangsúlyozza. Szalay László pedig 1859-ben részleteket adott ki Csécsi János naplójából, az egyetlen olyan műből, amely megemlíti, hogy Rákóczi állama a fő- és köznemesség és a szabad királyi városok mellett a mezővárosokat is a törvényalkotó testület tagjaiként akarja látni az országgyűléseken. Fontos és lényegre láttató részletek ezek, de mégis csak részletek. Szerves egységében viszont csak széles körű részletes vizsgálatok alapján bontakozik ki a mezővárosi fejlődés története. A reformkori szerzők gazdag munkásságából9 a legjelentősebb mező várostörténeti összefoglalás Katona József tolla alól került ki.1 0 Felvilágosodott szemlélet, népies nyelvezet, szigorú realizmus jellemzi. Forrásanyaga hallatlanul gazdag, tárgyalásmódja tömör. Ez az első mezővárostörténetünk, amely tudatosan szembefordul a feudális történetszemlélettel, határozottan elutasítja Horvát István délibábos romanticizmusát, „felháborítja gyomrát a végnélkül való magyar rokonosítás".1 1 Az 1850 —60-as évek mezővárostörténeti vizsgálatai már ipar-kereskedelemtörténeti és mezőgazdaságtörténeti szempontokkal gazdagodnak, és a részletek felé fordul a figyelem.1 2 Ugyanakkor a mezővárostörténet egyre több szállal kötődik a nagy országos fejlődési folyamatokba. Mindez azután általános érvényű, a hazai fejlődés törvényszerűségét minősítő felismeréshez vezet. Wenzel Gusztáv Máramaros vármegye mezővárosait vizsgálva megállapítja: hibás és egyoldalú egyedül a királyi városokban keresni a polgári viszonyokat és a magyarországi 7 Szilágyi S. — Nagykörös 1856. márc. 20. — Kazinczy Gábornak. Egyetemi Könyvtár Kézirattára. Kazinczy Gábor Levelezése; Szabó K. — Nagykőrös 1856. máj. 21. — Toldynak MTAKK MIrL 4r. 93. 8 Szilágyi S. : A Peró-féle mozgalom történetéhez. Üj Magyar Múzeum (UMM) 1859.1. k. 181 — 199; vö. : Gelsei Biró Lajos : Hold-Mező-Vásárhely UMM 1855.1. 564—571. 9 Időrendben haladva: PósjayJ. : Kunokról s azoknak egyik hajdani anyavárosáról, Halasról való értekezés. Tudományos Gyűjtemény (TGy) 1821; Egyed A.: Bonyhád mezővárosának rövid leírása. TGy 1823. uö. : Duna-Földvár leírása. TGy 1832; E. G. : Gyulának polgári és egyházi állapot ja a régibb s újabb időkben. TGy 1832; Jerney J. : Dorozsma története. Hasznos Mulatságok 1833; Podhraczky J. : Balmaz Újváros. Tudománytár 1839; Balásházy J. : Debrecen mint van s jövendője. Debrecen 1844; Haan L. : Békés-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjáról. Nagyvárad. 1845; Szokolay Hartó János: Szabadalmas Kecskemét városának történetirati ismertetése. Kecskemét. 1846. 10 Katona József: Szabados Kecskemét Alsó Magyarország első mezővárosa történetei. Pest. 1834. 11 Orosz L. : A történetíró Katona József. Irodalomtörténet [It,] 1959. 12 Néhány jelentősebb tanulmány és közlemény: Ráth K.: Komáromi ágyúöntöde a XVII. században. 1648. Győri Történelmi és Régészeti Füzetek (GyF) II. 1863. Römer F.: Komárom városi árszabások a XVII. századból. 1696 GyF III. 1865. Tooth J.: Kis Kun Halas város története. Nagykőrös 1861. Garády: Kőszeg krónikája. UMM 1857; Nagy Iván: Nagyoroszi mezőváros helynevei. AkErt. 1857.
