Századok – 1974

Tanulmányok - Duczynska Ilona: Theodor Körner és a katonapolitikai vita a Schutzbund kérdésében (1927–1933) 91/I

92 DUCZYNSKA II.ONA annak az ideológiai harcnak a bizonyítékait ismerteti, melyet felfogása védel­mében Theodor Korner 1928—33-ig a Pártvezetőséggel szemben vívott. Nincs tudomásom sem Otto Bauer, sem mások írásbeli ellenvéleményéről, ám felfogásuk teljes mértékben megnyilvánul az 1928-ban meginduló Schutz­bund-politikában. Otto Bauer Schutzbund-politikája csupán része volt az ausztromarxiz­mus vezető teoretikusa elgondolásának. Bauer egyrészt — tudományos alapon — a szocializmus eljövetelét történelmi szükségszerűségnek tartotta. Másrészt — mint politikus — a külpolitikai helyzetet már 1918/19-ben olyannak látta, amiben forradalmi politikának helye és lehetősége nincs. A húszas években a szociáldemokrata párt visszahátrálása közben Ausztriában az erőviszonyok a reakció javára kezdtek eltolódni. A munkásság 1927 júliusában kitört spon­tán zendülésének a fasizmus ellen Bauer és a szociáldemokrata párt nem vállal­ta a vezetését. Ezzel kezdődött az osztrák ellenforradalom támadó szakasza. Erői a következő években mind fokozottabban támaszkodhattak a szomszédos fasiszta országok segítségére is. Bauer a bekövetkezett polgárháborús harcok­ban 1934-ben a harc vezetésében csődöt mondott. A következő években, brünni emigrációjában egy nagyszárnyalású „integrális szocializmus" gondolat­világát dolgozta ki. Röviddel Hitler Ausztriába való bevonulása után — ami­ben a Németországgal való egyesülést és ezzel az össznémet forradalom elő­feltételét látja — végzi életét. Otto Bauerban szándék és valóság között testesülnek meg az emberélet és az emberi sors tragikus ellentmondásai. A következő fejezet a fasizmus elleni első fegyveres bevetést tárgyalja, — az ausztriai 1934-es februári harcokat, — melyek a Linz-i Schutzbündlerek kezdeményezéséből törtek ki; mégpedig egyetlen szempontból: mikor, hol, milyen megrázkódtatás váltotta ki azt a földindulást, melytől az eddig passzív és csak a párt parancsraváró katonáiból •— már amennyire ez megállapítható — az egyes harcoló csoportok, vagy egyének a fegyveres harc önálló viselőivé lettek, -— persze egy olyan harcé, melynek a győzelemre való kilátása már eleve eljátszott volt. A következő fejezetek az országban maradt radikali­zálódott Schutzbündlerek gondolatvilágát fogják feltárni és szervezetüknek, az Autonom Schutzbundnak szerepét a február utáni illegális munkásmozga­lomban. A szerzőnek abban a megtiszteltetésben volt része, hogy ezen szerve­zetben működhetett másfél éven át. Először mint rádiótechnikus, később mint a szervezet bécsi végrehajtóbizottságának tagja. A szerző őszinte köszönettel tartozik az Osztrák Állami Levéltár Ál­talános Közigazgatási Levéltárának (Österreichisches Staatsarchiv — Allge­meines Verwaltungsarchiv), a Munkásmozgalmi Történelmi Egyesületnek (Verein für Geschichte der Arbeiterbewegung) és az Osztrák Ellenállás Doku­mentációs Levéltárának (Dokumentationsarchiv des Österreichischen Wider­standes), amiért lehetővé tették, hogy adatállományaikba betekintést nyerjen. Nem mulaszthatja el végül köszönetet mondani Markos Györgynek azért a baráti segítségért, amelyet a tanulmány magyar szövegének végleges formába öntésénél nyújtott.

Next

/
Thumbnails
Contents