Századok – 1974
Tanulmányok - Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október) - I. rész 836/IV
876 KOROM MIHÁLY tervszerűtlenséget és a határozatlanságot. Horthy Miklós még 1953-ban is azt írta, hogy „október 11-én előzetes egyezményt írtak alá Moszkvában, amely a fegyverszünet hatálybalépésének napját még további tárgyalásoktól tette függővé".16 3 Vagyis, mint ahogyan C. A. Macartney megfogalmazta:,,Horthyék egy ideig változatlanul hittek abban, hogy a létrejött megállapodás csupán elvi jelentőségű; feltételei csak akkor válnak kötelezővé, ha magának a valóságos fegyverszünetnek az aláírására is sor kerül."164 Ezt a fajta felfogást látszik alátámasztani az a két, korábban már idézett rádió-sürgöny is, amelyet Horthyék 11-én küldtek Moszkvába az előzetes feltételek elfogadásáról és a végleges fegyverszüneti tárgyalások megindításáról. A magyar delegációnak az előzetes feltételeket ismertető közlésében levő következő mondat — „Ha ezeket Magyarország elfogadja, úgy Moszkvában összeül bizottság és fegyverszünet feltételeit letárgyalja" — könnyen érthető úgy is, hogy az előzetes pontok csak a végleges fegyverszüneti feltételek letárgyalásához szükségesek. Még akkor is, ha az előzetes feltételek szövegében az is benne van, hogy a visszavonulást azonnal meg kell kezdeni és 10 napon belül be kell fejezni. A Várból erre a közlésre előbb a következő tartalmú választ adták: az előzetes feltételeket elfogadják, kérik a részletes fegyverszüneti tárgyalás megindítását és titokban tartását mindaddig, amíg Budapest köré megfelelő magyar erőt vonnak össze, majd ehhez a szovjet csapatok megállítását kérik. A még aznap késő este leadott második sürgönyben először a végleges fegyverszüneti meghatalmazásról adnak távirati és írásbeli közlést, majd visszatáviratozzák az elfogadott előzetes feltételeket, és végül ismét a titoktartást kérik.16 5 Budapest számára tehát a főkérdés már a végleges fegyverszüneti egyezmény. Jellemző, hogy a Várból egyáltalán nincs reagálás arra a moszkvai közlésre, hogy az előzetes feltételeket aláírták. Elképzelhető tehát az, hogy Budapesten, mivel nem értik az előzetes feltételek jelentőségét, nem is tekintették feladatuknak annak a végleges fegyverszünet előtt való végrehajtását. Ezt látszik alátámasztani a volt külügyminiszternek a visszaemlékezése is, amely az előzetes feltételeket illetően a várban kialakult álláspontról a következőt irja: „A Molotov-féle közléseket csak mint előzetes feltételeket lehet elfogadni, és a fegyverszünetnek végleges és részletes feltételeit a szokásos diplomáciai tárgyalásokon kell megállapítani. Mindenesetre a bizottság kérje, hogy végleges fegyverszünet megvalósítása végett az orosz haderők további előnyomulása leállíttassák és a támadások szüneteljenek."16 6 Ebből a megfogalmazásból is az csendül ki, hogy az „előzetest" lényegtelenebbnek, másodrendűnek, egymagában érvénytelennek tekinthették. Kétségtelen, hogy ezért a tévedésért elsősorban a Moszkvában tárgyaló magyar küldötteket terheli a felelősség. Nekik ugyanis a szovjet fél világosan tudtukra adta, hogy az előzetes fegyverszüneti feltételek elfogadása és teljesítése nélkül végleges fegyverszünet nem lehetséges. Ezt bizonyítja a Teleki Géza által vezetett magyar jegyzőkönyv egyik mondata is. A szovjet külügyminiszternél folytatott aláírási tárgyaláson, október 11-én este, Molo-163 Horthy M.: i. m. 269. 164 G. A. Macartney: Magyarország és a finn megoldás. Látóhatár, IV. évf. 1953. július 4. sz. 237. 165 OL. Filmtár. 14086. 6. sz., VI. és VII. sz. sürgönyök. 166 Hennyey G.: Magyar erőfeszítések ... 27.
