Századok – 1974
Tanulmányok - Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október) - I. rész 836/IV
HORTHY KlSÉRI.ETE A HÁBORÚBÓL VALÓ KIVÁLÁSRA 877 tovnak arra a felvetésére, „hogy az előzetes fegyverszüneti feltételek végrehajtása során a mostani delegáció mégis kap írásos felhatalmazást", éppen Teleki a következő választ adta: „Amíg az előfeltételek nincsenek végrehajtva, addig úgysem írhatjuk alá a végleges fegyverszünetet."16 7 Ilyen tartalmú magyarázatot mégsem küldtek Budapestre ! ! Az előzetes feltételek rendszere a szövetséges nagyhatalmaknak a második világháború során kialakult, a kisebb ellenséges országok kapitulációját fogadó politikájának részét jelentette. Akkor alakult ki, amikor a nagyhatalmak ezen országok vonatkozásában lemondtak a feltétel nélküli kapituláció általános követeléséről, de a tárgyalásos fegyverszüneti feltételek megkötéséhez egy-két kérdésben, főleg a fasiszta Németországhoz való viszony, bizonyos megszerzett területekről való lemondás és esetleg más, katonai kérdésekben, mégis előzetesen feltételek elfogadását és teljesítését kötötték ki. Azonban, mint Románia és Finnország esetében, ezek sem jelentettek minden esetben feltételnélküli, csak egyoldalú előírást és kötelezettséget, hanem pozitívumokat is tartalmaztak. A szovjet kormány még ezeket az előzetes feltételeket is megbeszélés tárgyává tette a fegyverszünetet kérő országgal is, és esetenként változtatott is rajtuk, éppen a megbeszélések hatására. Az előzetes feltételek rendszerének a formán túl — hogy ti. egy enyhébb átmenetet jelentett a feltétel nélküli kapituláció és a még kölcsönösen katonai erőre is támaszkodó tárgyalásos fegyverszünet kialakítása között — az volt a leglényegesebb jelentősége, hogy igyekezett megakadályozni a volt német szövetséges országok további taktikázó lépéseit a tárgyalt kérdésekben, és az esetek zömében az átállt országok katonai erejét is fel kívánta használni a fasiszta Németország leverésében. Mindezekből következik, hogy az előzetes feltételek előírása nemcsak Magyarországot érintő specialitás volt a második világháborúban, mint ahogyan C. A. Macartney több helyen írja,168 hanem valamilyen formában és tartalommal a fegyverszünet egy bizonyos szakaszában, valamennyi keleteurópai volt német szövetséges ország esetében felvetődött. Azt az álláspontot sem lehet elfogadni a tények vizsgálata után, amely azt tartja, hogy azért került sor csak előzetes fegyverszüneti egyezmény megkötésére, mert a magyar delegáció tagjai nem rendelkeztek külön kormányzói meghatalmazással fegyverszünet aláírására.16 8 Horthynak 1954. november 3-án Adenauer kancellárhoz írt levelében kifejtett magyarázata is a tények elferdítésén alapszik. A volt kormányzó — tiltakozva azon híresztelés ellen, hogy 1944-ben megtámadta Németországot — a következőket írta: „Én magam és velem együtt politikai és katonai tanácsadóim, mindig megtagadtuk — mivel Németország és Magyarország mindenkor fegyvertársak voltak — ennek a szovjet követelésnek teljesítését, noha emiatt a tárgyalások meghiúsulással fenyegettek, és ezért végül is csupán egy előzetes fegyverszünet volt megköthető."170 A német fasiszta megszállókat valóban nem támadták meg Horthyék sohasem, de nem is utasították vissza soha, ellenkezőleg, két saját sürgöny és sok más dokumentum 167 Teleki-féle jkv. Idézi: Gosztonyi P.: A magyar—szovjet fegyverszüneti . . . 413. 168 C. A. Macartney : Ungarns Weg ... 84 és G. A. Macartney : Magyarország és a finn megoldás. 237. 169 Gosztonyi P.: A magyar-szovjet fegyverszüneti... 417. 20. sz. lábjegyzet. Gosztonyi itt a következőket írja: „Véleményünk szerint, az oroszok a magyarokkal Moszkvában kötendő fegyverszüneti szerződést csupán azért nevezték »előzetesnek«, mivel Faraghóéknak de jure nem lett volna joguk kormányzói külön meghatalmazás nélkül a megállapodást aláírni." 170 Idézi: Hennyey G.: Magyar erőfeszítések . . . 51.
