Századok – 1974

Tanulmányok - Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október) - I. rész 836/IV

HORTHY KlSÉRI.ETE A HÁBORÚBÓL VALÓ KIVÁLÁSRA 873 tésre. A többi szövetséges nemzetnek, vagy azok állampolgárainak (ez Románia esetében is hasonló) Magyarországon, vagy ,,az általa megszállt területeken" ért károsodását külön, később megállapítandó összeggel kellett volna kifizetni. A 14. pont a szövetséges nemzetek és állampolgáraik magyar területen levő jogainak és érdekeltségeinek a háború előtti állapotban való visszaszolgáltatására intézkedik. A 15. a háborús bűnösök üldözési és bíróság elé állítási kötelezettségét írja elő, a 16. a fasiszta és félfasiszta szervezetek felosztását és más antifasiszta feladatokat határoz meg. A 17. pedig a sajtó, rádió, pósta, a kiadói tevékenység stb. munkájának a szövetséges főparancsnoksággal való egyetértésben történő tevékenységéről szól. A 18. pont arról intézkedik, hogy a magyar közigazgatás a front mögött a területi körülményektől függően 50—100 km távolságban helyreáll és köteles segíteni a fegyerszünet pontjainak teljesítését, illetve a szövetséges főparancsnokság azzal kapcsolatos intézkedéseit. A 19. pont a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SzEB) létrehozásáról intézkedik, amely a három nagyhatalom képviselőiből szovjet elnöklet alatt alakulna, s az egész fegyverszünet idején tevékenykednék. Á SzEB a „szövetséges (szovjet) főparancsnokság" általános irányításával szabályozná és ellenőrizné a fegyverszüneti feltételek végrehajtását. És végül a 20. pont leszögezi, hogy a fenti feltételek az aláírásuk pillanatában érvénybe lépnek.155

A szovjet javaslat néhány pontjához függelékként még magyarázat is került. Ez a szovjet fegyverszüneti feltételi javaslat a bűnös magyar uralkodó körök által előidézett tragikus helyzetben jó kiindulópontul szolgálhatott volna nemcsak a nemzeti katasztrófa és a további értelmetlen háborús áldozatok, veszteségek és károk elhárításához, hanem nemzeti függetlenségünk visszaszerzéséhez és egy demokratikus, haladó politikai-gazdasági berendezkedés kialakításához is. A háborús politikáért vállalni kellett a felelősséget, a következményeket és az okozott károkat is jóvá kellett tenni. Ez abban a helyzetben elkerülhetetlen volt. De a szovjet javaslatok — a fasiszta métely kipusztítása, a háború likvidálása, a háborús politika s veszély kiirtása, valamint az okozott károk lehetséges megtérítése biztosítékainak előírásain túl — nem kívánták gúzsba kötni a magyar népet sem, Magyarországot sem. Azok az időkorlát nélküli kötöttségek, vagy meghatározatlan anyagi terhek, a nemzetközi monopóliumok érdekeit biztosítani látszó előírások, illetve a legyőzött kiuzsorázására és megalázására irányuló tendenciák, amelyek az angoi vagy amerikai javaslatok néhány pontjában tükröződtek, a szovjet javaslatban a kártérítési összeg viszonylag igen magas megjelölése ellenére sem találhatók. Ugyanakkor az antifasiszta előírásokra, a háborús politika és veszély elhárítására, a béke, a biztonság megőrzésére stb. tett javaslatai nemcsak a Szovjetunió érdekeit, hanem a magyar nép demokratikus, békeszerető és haladó törekvéseit is szolgálták. A Magyarországnak szánt szovjet fegyverszüneti javaslatokat a moszkvai amerikai és angol képviselet nyomban ismertette kormányával. Anglia esetében ez kevesebb időt vett igénybe, mivel Churchill miniszterelnök és Eden külügyminiszter e napokban is Moszkvában tartózkodott. Az amerikai külügyminisztérium, miután távirati úton megismerkedett a szovjet javaslatokkal, 155

Uo. 903 — 906 és 941 — 942. Harriman két távirata a külügyminiszternek 1944. X. 13-án és XII. 27-én. A román fegyverszüneti egyezmény pontjai részben az idézett dokumentumokban, teljes szövege pedig: Orosz — román fegyverszüneti egyezmény. Id. dok. 3-12.