Századok – 1974

Tanulmányok - Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október) - I. rész 836/IV

872 KOROM MIHÁLY Az amerikai fél felkészülése mellett a szovjet kormány is elkészítette, és Molotov külügyminiszter október 13-án délután az angol és az amerikai nagykövetnek egyeztető megvitatásra át is nyújtotta a magyar fegyverszüneti feltételekre vonatkozó szovjet javaslatokat. Az USA külügyminisztériumának dokumentumpublikációja szerint a bevezetőből és 20 pontból álló, s a szeptember 12-én román részről aláírt feltételeket szorosan követő szovjet javaslat rövid összefoglalása a következő: A bevezetés csaknem azonos a román egyezmény szövegével. A tervezet szerint a fegyverszüneti egyezményt kötő magyar fél „Magyarország kormányzója és kormánya". E bevezetés nyilatkozatszerűen leszögezi, hogy Magyarország elfogadta az előzetes feltételeket, szakít Németországgal, hadat üzen neki és visszavonul az 1937-es határai mögé. Eltérés a román egyezmény szövegétől csak annyi, hogy abban a három szüvetséges nagyhatalom valamennyi Romániával hadiállapotban volt egyesült nemzet „érdekében tevékenykedik" a fegyverszünet megkötésével, míg a magyar szövegben ez úgy áll, hogy „az összes Egyesült Nemzet nevében járva el". Az első pont a Magyarország és a Szövetségesek közötti háborúskodás megszűnéséről és Magyarországnak Németország elleni hadbalépéséről intézkedik, bár még konkrétan — mint a román egyezmény első pontjában a 12 hadosztály kötelező harcbavetése —, hadosztály-szám nincs meghatározva. Annyiban különbözik még a szovjet javaslat első pontja a Románia számára megfogalmazott-tól, hogy itt arról is intézkedés történik, miszerint Magyarország a Németország elleni háború befejeztével a „szövetséges (szovjet) főparancsnokság" rendelkezésére köteles hadseregét leszerelni. A javasolt 2. pont a magyarországi német haderő lefegyverzését és a német állampolgárokkal való együttes internálását írja elő. Magyarország az így fogságba került németeket — szemben Romániával — köteles a szövetségeseknek átadni. A 3. pont Magyarországnak 1944. október 22-vel az 1937-es határai mögé való visszavonulását köti ki. A negyedik a szövetségesek haderejének, ugyan úgy, mint Romániában, szabad mozgásáról és annak magyar elősegítéséről intézkedik. Az 5. pont szintén azonos, a szövetségesek magyarországi hadifoglyainak és polgárainak szabadon engedését és segítését írja elő. A 6. pont is ugyanazt írja elő: a magyar kormány állampolgárságra, nemzetiségre és vallásra való tekintet nélkül szabadon enged minden antifasiszta harcost és faji üldözöttet, továbbá hatályon kívül helyez minden ezekkel kapcsolatos törvényt és rendelkezést. A 7. pont a szövetségesek területéről elszállított minden vagyontárgy visszaadásáról, a 8. a Magyarországon található összes német hadianyag hadizsákmányként való átadásáról, a 9. a magyarországi összes német tulajdon zárolásáról, a 10. az ország rendelkezésében levő valamennyi szövetséges tulajdonú hajó átengedéséről, a 11. valamennyi magyar kereskedelmi hajónak a szövetséges főparancsnokság rendelkezésére bocsátásáról, a 12. a szövetséges csapatoknak a háború folytatásához nyújtandó pénzügyi, szállítási és természetbeni szolgáltatások szükségességéről a romániaihoz azonosan ró Magyarországra kötelezettségeket. A szovjet javaslat 13. pontja elvileg a többi volt német szövetséges országéhoz hasonló indokkal ír elő Magyarország számára is jóvátételt. Az itt javasolt összeg azonban meghaladta a Finnországnak és Romániának 6 év alatt fizetendően előírt 300—300 millió dollárt, és 5 év alatt történő kifizetésre 400 millió dollárt irányozott elő a Szovjetuniónak fizetendő magyar kártérí-